Eddig eredménytelenül lobbizott, de Magyarország bécsi nagykövete továbbra is abban bízik, a hatóságok előbb-utóbb...
Eddig eredménytelenül lobbizott, de Magyarország bécsi nagykövete továbbra is abban bízik, a hatóságok előbb-utóbb engedélyezik, hogy az Ausztriában dolgozó magyarok gyermekei magyarul is tanulhassanak. Az iskolákban ugyanis egyre több a magyar diák - adta hírül az InfoRádió.
A Napi Gazdaság szerint a burgenlandiakon kívül már nemcsak Bécsben, hanem Salzburgban és Grazban is akad olyan általános iskolai osztály, ahol a gyerekek harmada magyar, s egyre többen kerülnek közülük ott középiskolába, illetve egyetemre. Több intézmény előképzést, nyelvoktatást is szervez, ingyen adnak tankönyveket, telente síoktatást.
Bécsben és Burgenlandban dolgozik a legtöbb magyar - mondta az InfoRádiónak Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete, aki 2010 decemberi megbízatása óta a magyar oktatásért lobbizik.
Ez azonban nem sikerült, és a szeptember végi osztrák parlamenti választásig nem is lát rá sok esélyt a nagykövet, aki azonban reméli, hogy az új kabinetnél majd alkuképesebbek lesznek, bár belátja, Ausztriában jóval több török él, mint magyar, így nekik például jobb az érdekérvényesítő képességük.
A diplomata szerint szabad a munkavállalás a pedagógusok számára is, így elvi lehetőség lenne a szervezett magyar nyelvű tanításra, de a tanárok "exportálásának" lehetősége fel sem merült, ebben az ügyben nem is kérték a nagykövetség segítségét.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
