Saját magát szúrta meg a tiszaújvárosi késelés súlyos sérültje?

Nem három, hanem két diák vett részt a tiszaújvárosi középiskolában történt szerdai késelésben – írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Nem három, hanem két diák vett részt a tiszaújvárosi középiskolában történt szerdai késelésben – írja a Magyar Nemzet. A lap meg nem nevezett forrásai szerint a könnyebb sérüléseket szenvedett fiú mondta a rendőröknek, hogy a súlyosan megsérült tanuló magát szúrta meg, amikor rátámadt, szerinte a kés a társáé volt.

A szakiskola, ahol a késelés történt szerdán. A súlyos sérültnek stabil az állapota
eotvos-tuj.sulinet.hu

A rendőrség a másik diákot még nem tudta kihallgatni. A lap úgy tudja, a súlyos sérüléseket szenvedett 14 éves fiút háromszor a hátán, egyszer pedig a nyakán szúrták meg, az egyik szúrás egy centiméterrel kerülte el a verőeret.

Szerdán a rendőrség még arról számolt be, hogy egy harmadik fiú szúrta meg a két diákot. A tiszaújvárosi iskolai késelésről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.