Az angol és a dél-koreai diákok a legboldogtalanabbak egy négy kontinens 15 országára kiterjedő felmérés szerint.
A Yorki Egyetem és a The Children's Society nevű brit civil szervezet Angliára, Németországra, Norvégiára, Dél-Koreára, Lengyelországra, Észtországra, Spanyolországra, Törökországra, Romániára, Algériára, Dél-Afrikára, Izraelre, Etiópiára, Kolumbiára és Nepálra kiterjedő kutatása 53 ezer 10 és 12 év közötti iskolás gyerek megkérdezésével készült.
A vizsgálatból kiderült, hogy az angol diákoknál csak a dél-koreaiak boldogtalanabbak. A két jóléti államot a világ legszegényebb országai közül is megelőzte néhány, például Nepál és Etiópia. A rangsor élére Románia és Kolumbia került. Romániában százból egy, míg Angliában százból 14 mondta azt, hogy boldogtalan.
Angliában a diákok 38 százaléka vallott arról, hogy bántalmazták már az iskolában, 50 százalékuk pedig kirekesztve érzi magát. Az angol gyerekek még a dél-koreaiaknál is kevesebb önbizalommal rendelkeznek és a lányoknak különösen rossz a testképük - derült ki a kutatásból.
Az iskolai zaklatás egyre súlyosabb Nagy-Britanniában, a The Children's Society vezetője, Matthew Reed megdöbbentőnek nevezte, hogy gyerekek ezrei szenvednek fizikai vagy érzelmi bántalmazástól. "Az iskolának menedéknek kellene lennie, nem csatatérnek" - fogalmazott.
A jelenséggel a brit kormány is foglalkozik, az oktatási minisztérium szóvivője elmondta, hogy hétmillió fontot fordítanak az iskolák támogatására a zaklatás elleni harcban, emellett szorgalmazzák a tanácsadói szolgálat kiterjesztését, a tanárok mentális egészséggel kapcsolatos továbbképzését, valamint az egészségügyi hatóságok és az iskolák közötti szorosabb együttműködést.
Az iskolai zaklatás áldozatainak ügyét II. Erzsébet királynő unokája, Vilmos herceg és neje, Katalin hercegnő is felkarolta. Jótékonysági munkájuk keretében mindketten komolyan foglalkoznak a problémával, különösen azért, mert iskolás korában Katalint is zaklatták társai.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
