Az angol és a dél-koreai diákok a legboldogtalanabbak egy négy kontinens 15 országára kiterjedő felmérés szerint.
A Yorki Egyetem és a The Children's Society nevű brit civil szervezet Angliára, Németországra, Norvégiára, Dél-Koreára, Lengyelországra, Észtországra, Spanyolországra, Törökországra, Romániára, Algériára, Dél-Afrikára, Izraelre, Etiópiára, Kolumbiára és Nepálra kiterjedő kutatása 53 ezer 10 és 12 év közötti iskolás gyerek megkérdezésével készült.
A vizsgálatból kiderült, hogy az angol diákoknál csak a dél-koreaiak boldogtalanabbak. A két jóléti államot a világ legszegényebb országai közül is megelőzte néhány, például Nepál és Etiópia. A rangsor élére Románia és Kolumbia került. Romániában százból egy, míg Angliában százból 14 mondta azt, hogy boldogtalan.
Angliában a diákok 38 százaléka vallott arról, hogy bántalmazták már az iskolában, 50 százalékuk pedig kirekesztve érzi magát. Az angol gyerekek még a dél-koreaiaknál is kevesebb önbizalommal rendelkeznek és a lányoknak különösen rossz a testképük - derült ki a kutatásból.
Az iskolai zaklatás egyre súlyosabb Nagy-Britanniában, a The Children's Society vezetője, Matthew Reed megdöbbentőnek nevezte, hogy gyerekek ezrei szenvednek fizikai vagy érzelmi bántalmazástól. "Az iskolának menedéknek kellene lennie, nem csatatérnek" - fogalmazott.
A jelenséggel a brit kormány is foglalkozik, az oktatási minisztérium szóvivője elmondta, hogy hétmillió fontot fordítanak az iskolák támogatására a zaklatás elleni harcban, emellett szorgalmazzák a tanácsadói szolgálat kiterjesztését, a tanárok mentális egészséggel kapcsolatos továbbképzését, valamint az egészségügyi hatóságok és az iskolák közötti szorosabb együttműködést.
Az iskolai zaklatás áldozatainak ügyét II. Erzsébet királynő unokája, Vilmos herceg és neje, Katalin hercegnő is felkarolta. Jótékonysági munkájuk keretében mindketten komolyan foglalkoznak a problémával, különösen azért, mert iskolás korában Katalint is zaklatták társai.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkárát is vezetőszáron kísérték a Kecskeméti Járásbíróságon.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
