Az angol és a dél-koreai diákok a legboldogtalanabbak egy négy kontinens 15 országára kiterjedő felmérés szerint.
A Yorki Egyetem és a The Children's Society nevű brit civil szervezet Angliára, Németországra, Norvégiára, Dél-Koreára, Lengyelországra, Észtországra, Spanyolországra, Törökországra, Romániára, Algériára, Dél-Afrikára, Izraelre, Etiópiára, Kolumbiára és Nepálra kiterjedő kutatása 53 ezer 10 és 12 év közötti iskolás gyerek megkérdezésével készült.
A vizsgálatból kiderült, hogy az angol diákoknál csak a dél-koreaiak boldogtalanabbak. A két jóléti államot a világ legszegényebb országai közül is megelőzte néhány, például Nepál és Etiópia. A rangsor élére Románia és Kolumbia került. Romániában százból egy, míg Angliában százból 14 mondta azt, hogy boldogtalan.
Angliában a diákok 38 százaléka vallott arról, hogy bántalmazták már az iskolában, 50 százalékuk pedig kirekesztve érzi magát. Az angol gyerekek még a dél-koreaiaknál is kevesebb önbizalommal rendelkeznek és a lányoknak különösen rossz a testképük - derült ki a kutatásból.
Az iskolai zaklatás egyre súlyosabb Nagy-Britanniában, a The Children's Society vezetője, Matthew Reed megdöbbentőnek nevezte, hogy gyerekek ezrei szenvednek fizikai vagy érzelmi bántalmazástól. "Az iskolának menedéknek kellene lennie, nem csatatérnek" - fogalmazott.
A jelenséggel a brit kormány is foglalkozik, az oktatási minisztérium szóvivője elmondta, hogy hétmillió fontot fordítanak az iskolák támogatására a zaklatás elleni harcban, emellett szorgalmazzák a tanácsadói szolgálat kiterjesztését, a tanárok mentális egészséggel kapcsolatos továbbképzését, valamint az egészségügyi hatóságok és az iskolák közötti szorosabb együttműködést.
Az iskolai zaklatás áldozatainak ügyét II. Erzsébet királynő unokája, Vilmos herceg és neje, Katalin hercegnő is felkarolta. Jótékonysági munkájuk keretében mindketten komolyan foglalkoznak a problémával, különösen azért, mert iskolás korában Katalint is zaklatták társai.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
