A Lehet Más a Politika felszólítja a kormányt, hogy hirdessen iskolabezárási stopot és vállaljon garanciát arra, hogy minden járásban lesz legalább egy gimnázium - közölte hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Ikotity István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője.
Ikotity úgy fogalmazott, hogy a kormányzat több tucat gimnázium halálos ítéletét mondhatja ki, ha a július 1-jétől induló "úgynevezett profiltisztítást" a terveknek megfelelően hajtják végre, ami "iskolabezárásokat és leépítéseket jelent".
A kormány szándéka szerint Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) háromszáz iskola kerül át a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, köztük nyolcvan olyan, amelyben gimnáziumi képzés is folyik. A képviselő szerint a gimnáziumok közül egyik sincs biztonságban, mert bármelyiket leválaszthatják vagy bezárhatják, ami a felsőoktatás elsorvasztásához is vezet majd. Ikotity szerint a Fidesz-KDNP-kormány az oktatást a "torz gazdaságfilozófiájának" rendeli alá, és feladják azt a célt, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket termelő munkavállalókkal és tudással vegye fel a versenyt a világban.
Múlt héten hozták nyilvánosságra a listát arról a több mint nyolcvan vidéki középiskoláról, amely a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fog kerülni, és ezzel fokozatosan megszűnik bennük a gimnáziumi képzés. Az érintett iskolák közül 31 olyan térségben található, ahol más gimnáziumi hely egyáltalán nincs, így a diákok szabad iskolaválasztáshoz való joga súlyosan sérülhet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a profiltisztítás egy másik súlyos hátulütőjére is felhívta a figyelmet, a csökkenő gimnáziumi képzések számával ugyanis sok pedagógus maradhat munka nélkül. Mendrey László hozzátette, a létrejövő szakgimnáziumokban végző tanulók felsőfokú tanulmányi lehetőségei súlyosan korlátozottak lesznek. Több mint 80 iskolában szűnik meg a gimnáziumi képzés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
