Skóciában már egy új magyar filmmel oktathatnak: bölcsészekkel is megértetnék a fizikát

Youtube

A film megnézése után az sem lehet kifogás, hogy „de én humán beállítottságú vagyok”. Legalábbis ezt tűzte ki célul Molnár H. Boglárka rendező-operatőr, és Gergely Árpád László, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének professzora, akik közösen dolgoznak a projekten.

Tehát egy bölcsész írja a forgatókönyvet, vágja az anyagot, miközben a tudományos helyességről egy fizikus gondoskodik. „A film gondolata már két éve megfogant, amikor a természettudományos és humán érdeklődésű emberek közötti áthidaló kommunikáció szükségességéről beszélgettünk. Szerettünk volna egy olyan anyagot készíteni, ami természettudományos szempontból helyes, de megtalálja útját a nem szakértő közönség felé is” – mondta Gergely.

A kész anyagban egyébként animáció is lesz, de alapvetően élő szereplős filmet készít a páros. „Meg akartam törni egy valóságos történettel, ami közelebb hozza a gimnazistákhoz a témát, ami nekik szól. Gyerekek is játszanak a filmben, így nem lesz idegen a sok animáció és a tudományos szöveg. Kellett valami, ami valóságos, ami életszagú, ami nem egy kreált dolog” – indokolja Molnár, miért nem teljesen animált filmet készítettek.

„A közoktatásban, véleményem szerint, a természetben előforduló érdekes jelenségek elemzése lehetne a kiút, azok kapcsán kellene megtanítani a megértéshez szükséges ismeretanyagot. Így az sokkal érdekesebb lenne” – válaszolta Gergely arra a kérdésünkre, mi a gond a hazai természettudományos oktatással, amin ez az anyag segíthetne.

Az ilyen filmek talán ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy nagyobb merítési lehetősége legyen a fizikus szakmának a mainál, most ugyanis nem egy népszerű terület ez, aminek Gergely tudni is véli az okait: „A felsőoktatásban a kutatásra sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ebbe bevonni a diákokat, azon órák számát pedig, amelyekben a hallgatók passzív résztvevők, csökkenteni. Magyarországon kívül nem ismerek másik olyan országot, ahol az egyetemeket csupán a hallgatók száma alapján finanszírozzák, kutatási teljesítményüktől pedig nem függ a költségvetésük. Ez rossz irányba viszi a dolgokat. Végül a magyar ipar kis felvevőképessége is korlátozza az utánpótlást. Ennek ellenére érdemes fizikusnak tanulni. A fizikus képes a világot megérteni és modellezni. Példaként megemlítem, hogy Tokióban az egyik neutrinófizikára szakosodott ismerősöm a rendkívül bonyolult, de jól működő metróhálózat logisztikai szervezésében talált állást.”

A végső anyag 20-25 perces lesz, a rendező ígérete szerint tanári magyarázat nélkül is érthető lesz, a fizika órából fennmaradó 20 percben pedig vitázhatnak a látottakról a diákok.

A film utómunkálatai jelenleg is folynak, az utolsó mozzanat az lesz, hogy angol feliratot gyártanak hozzá, hiszen külföldről is vannak már jelentkezők. Bár itthon még nem tárgyalnak arról, hogy a tanterv része legyen a film, mivel a LIGO-nak készül, ezért nemzetközi közösség előtt már beszámoltak a filmről, és jött is megkeresés Skóciából, így Nagy-Britanniában már szinte biztos, hogy vetítenék. Itthon is szeretnék elérni, hogy a tananyag része legyen a film.

A munkafolyamatot kissé elnyújtotta, hogy a közelmúltban kétszer is észleltek fekete lyukak összeolvadásából származó gravitációs hullámot. Emiatt át kellett írni a forgatókönyv néhány részét, valamint újravenni néhány jelenetet.