Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal azoknak a középiskoláknak a listáját, amelyek szerveznek központi írásbeli...
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal azoknak a középiskoláknak a listáját, amelyek szerveznek központi írásbeli vizsgát: itt találjátok.
A központi írásbelire - amely nem minden középiskolában kötelező, erről az adott intézmény felvételi tájékoztatójában találtok információt - december 10-ig lehet lehet jelentkezni abban az iskolában, amelyben a diák meg szeretné írni a vizsgát.
A központi írásbelit egységesen január 18-án tartják. A diákoknak magyar nyelvből, illetve matematikából kell vizsgázniuk: a magyar nyelvi feladatlapokhoz nem lehet segédeszközt használni, a matematikavizsgára a vonalzó, a körző és a szögmérő megengedett, a számológép viszont nem.
A vizsgák 45-45 percesek, köztük 15 perc szünetet kell tartani. A tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek. A vizsgáról részletesen itt olvashattok, a középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
