Pakisztánban a magániskolák betiltották a lányok és nők oktatásának tálib tilalmát ellenző Malala Juszufzai...
Pakisztánban a magániskolák betiltották a lányok és nők oktatásának tálib tilalmát ellenző Malala Juszufzai diáklány önéletrajzi könyvét, a lányt pedig a Nyugat bábjának bélyegezték.
Adíb Dzsavedani, az összes, a mintegy 40 ezer pakisztáni magániskolát tömörítő szervezet elnöke vasárnap bejelentette, hogy a szövetség betiltotta, pontosabban kitiltotta a magániskolák könyvtáraiból Malala könyvét. Hozzátette, hogy a lány a Nyugatot képviseli, nem pedig Pakisztánt.
A 16 éves Malala az idei Nobel-békedíj egyik esélyese volt. Akkor figyelt fel rá a világ, amikor tavaly a pakisztáni tálibok egy harci csoportja megpróbálta megölni, de csak megsebesíteniük sikerült, igaz, életveszélyesen. Juszufzai bűne a tálibok szemében az volt, hogy a lány netnaplójában rendszeresen beszámolt arról, milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.
Malala önéletrajzi könyve októberben jelent meg, nem teljesen az ő munkája, a kötet társzerzője Christina Lamb brit újságíró. A George Washington Egyetem tananyagot is készít a könyv alapján: a Malala Juszufzairól szóló összes cikkünket itt találjátok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
