Tegnap kikerült az EMMI oldalára egy megállapodás tervezet, melyet a Pedagógusok Sztrájkbizottságának nyújtanak be. Nem olyan meglepőek azok a pontok, amikben engedne a kormány, de a 25 pontos követeléseket a konkrétumok nem fedik teljesen. Ráadásul több fontos követelésre nem adott konkrét ígéretet a tárca. Nem is hatotta meg a PSZ-t a tervezet, már mérik a sztrájkkészültséget.
Mint írják, a „felek egyetértenek abban, hogy szükséges a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek átfogó felülvizsgálata, a megtanítandó lexikális tananyag érezhető csökkentése, az alapkompetencia-fejlesztés – az intézménytípusok sajátosságainak figyelembevételével, különösen az általános iskolák alsó tagozatán történő – erősítése. Kiemelt cél, hogy a diákok számára a tanulás teljesítésére sarkalló, hasznos és élményszerű legyen”.
A tervezet innen tölthető le.
A tárca abban is belemenne, hogy az egész napos iskola mellett már ne lehessen házi feladatot adni, és ezt törvényben rögzítenék. Arra a követelésre ugyanakkor, hogy csökkenjen a kötelező óraszám a diákoknak, nem adtak konkrét választ, ebbe úgy tűnik, nem menne bele a kormány.
A tankötelezettséget a tiltakozók visszaállítanák a korábbi 18 évre a jelenlegi 16-ról. Erre az EMMI nem mond nemet, de nem is kecsegtet sok jóval. Mint írják, „amennyiben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya szignifikánsan növekedne 5 év távlatában, indokolt a tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata”.Ez tehát azt jelenti, hogy öt évig még biztosan marad a jelenlegi tankötelezettségi korhatár.
A Klikkel kapcsolatban abban az EMMI is egyetért, hogy a központ pénzügyi helyzetét rendezni kell, és a decentralizáció is szóba kerülhet (kérdés, hogy ha a központosítás miatt létrehozott Kliket decentralizálják, akkor marad-e értelme az egésznek).
A Klik legutóbbi botrányairól itt és itt is írtunk.
Abban is engedne a tárca, hogy ismét szabadon foglalkoztathatók legyenek a nyugdíjas korú tanárok, és a tanárok munkaidejének a kérdésében is nyitottnak mutatkoznak, de itt konkrétumokt nem hangzottak el.
Ugyanígy komoly engedményeket adnának a minősítési rendszerrel kapcsolatban, bár ez eddig is tudható volt. A nevelői-oktatói munkát közvetlenül segítők bérét is kész rendezni az EMMI, ami szintén nem újdonság. Az ő fizetésük 2008 óta változatlan.
A pedagógusok sztrájkbizottságának határozott szándéka a megegyezés a kormánnyal, ugyanakkor a 25 pontos követelésükre adott minisztériumi megállapodás-tervezet egyelőre "nem ebbe az irányba mutat" - közölte Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kedden az MTI-vel. Bár még nem hirdették meg, már mérik a sztrájkkészültséget.
A tiltakozásról minden friss hírt itt találtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
