Kinek jó a "nemzeti középosztályra" szabott oktatás?

A nemzeti (értsd: nem roma) középosztály (értsd: nem szegények) számára kialakított oktatáspolitikai ajánlat lényege...

  • Eduline

A nemzeti (értsd: nem roma) középosztály (értsd: nem szegények) számára kialakított oktatáspolitikai ajánlat lényege az, hogy az állam biztosítja az alsó-középosztály iskoláinak háborítatlanságát minden alulteljesítő, hátrányos helyzetű tanuló kiszűrésével, valamint a felső-középosztályi családi háttérrel rendelkező gyermekek „tehetséggondozó” elitiskolai hálózatát, amely királyi utat biztosít a kedvezményezettek számára fenntartott szűkös állam által finanszírozott felsőoktatási férőhelyek megszerzéséig – olvasható az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében.

Kinek szólnak az új oktatási törvények?
Stiller Ákos

Az utóbbi, királyi utakat biztosító elit intézményrendszer már ma is működik. Az előbbi ajánlat teljesítéséhez azonban a már ma is rettenetesen szelektív közoktatási rendszert még inkább szelektívvé kell változtatni. A teljes bejegyzést az Oktpolcafén olvashatod el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István