A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint az óvodák indokolatlan zárva tartása és a férőhelyek hiánya ma már...
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint az óvodák indokolatlan zárva tartása és a férőhelyek hiánya ma már akuttá vált társadalmi probléma, amelyet az oktatásirányításnak sürgősen meg kell oldani, mielőtt 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodába járás.
Állásfoglalásuk szerint mielőtt 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodába járás, annyi óvodát kell létesíteni, hogy az adott körzetben lakó gyermekek, télen-nyáron, maximum tizenöt perc alatt gyalogosan is elérjék.
A szülőket nagyon is érdekli, hogy az óvodabezárások, a férőhelyek hiánya és a pedagógusszabadságolások miatti óvoda összevonások következményeképp, a gyermekeiket egyre nagyobb távolságra kell utaztatni korán reggel - írták.
Az MSZOE szerint a 3-5 éves kisgyermekek számára „aránytalan teherrel” jár a koránkelés és a nagy távolságokra való utaztatás - jegyezték meg. Kitértek arra is: az óvodák egyre durvább, indokolatlan pénzkövetelésekkel állnak elő arra hivatkozva, hogy "szegény az önkormányzat". Sok óvoda megköveteli, hogy a szülők vigyék be a gyümölcsöt, a tisztasági csomagot, tisztítószereket, a paplant, ágyneműt, író- és festőeszközöket, vagy az óvodában megkérik a szülőket, hogy a gyermek reggelizzen otthon. Szednek pénzt úszásoktatásra, vívásra, lovaglásra, nyelvoktatásra, folyik a csoportpénz szedés, óvodai ballagásra, pedagógus napi ajándékra, kirándulásra - sorolták.
Álláspontjuk szerint az óvodában csak a szülők által megrendelt különleges szolgáltatásokért lehet pénzt beszedni, de csak térítési díj formájában - rögzítették. Az óvoda köteles közzétenni a térítési díj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
