Az örök kérdésre ezúttal egy minden eddiginél alaposabb, 86 országot átfogó nemzetközi felmérés során keresték a...
Az örök kérdésre ezúttal egy minden eddiginél alaposabb, 86 országot átfogó nemzetközi felmérés során keresték a választ a University of Wisconsin-Madison kutatói. Arra az eredményre jutottak, hogy biológiai különbségek nincsenek a lányok és a fiúk között – számolt be a Daily Mail.
Tény, hogy több férfiből lesz matematikus, mint nőből, a jelenség oka azonban a tanulmány szerint nem a gondolkodásban, hanem egy külső tényezőben keresendő: a nők matematikai képességei attól függően alakulnak, hogy hogyan viszonyul az adott társadalom a gyengébbik nemhez. Míg a fejlett országokban a nők és a férfiak közel azonos szinten teljesítenek, addig a fejlődő társadalmakban a lányok jóval nagyobb elmaradást mutatnak.
„Egy modern társadalomban a szülők a fiuknak és a lányuknak is egyaránt a legmagasabb szintű oktatást szeretnék biztosítani. Az elmaradottabb országokban azonban előfordul, hogy az iskolák nem koedukáltak, és a lányok egészen mást tanulnak, mint a fiúk" – magyarázta Jonathan Kane, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatás érdekessége, hogy a korábbiaknál jóval több fejlődő országban vizsgálták a diákok matematikai képességeit: többek között Bahrein és Omán iskoláiban is végeztek felméréseket. Ugyanolyan jók a lányok matematikából, mint a fiúk – egy korábbi felmérés eredményét itt olvashatod.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
