Az örök kérdésre ezúttal egy minden eddiginél alaposabb, 86 országot átfogó nemzetközi felmérés során keresték a...
Az örök kérdésre ezúttal egy minden eddiginél alaposabb, 86 országot átfogó nemzetközi felmérés során keresték a választ a University of Wisconsin-Madison kutatói. Arra az eredményre jutottak, hogy biológiai különbségek nincsenek a lányok és a fiúk között – számolt be a Daily Mail.
Tény, hogy több férfiből lesz matematikus, mint nőből, a jelenség oka azonban a tanulmány szerint nem a gondolkodásban, hanem egy külső tényezőben keresendő: a nők matematikai képességei attól függően alakulnak, hogy hogyan viszonyul az adott társadalom a gyengébbik nemhez. Míg a fejlett országokban a nők és a férfiak közel azonos szinten teljesítenek, addig a fejlődő társadalmakban a lányok jóval nagyobb elmaradást mutatnak.
„Egy modern társadalomban a szülők a fiuknak és a lányuknak is egyaránt a legmagasabb szintű oktatást szeretnék biztosítani. Az elmaradottabb országokban azonban előfordul, hogy az iskolák nem koedukáltak, és a lányok egészen mást tanulnak, mint a fiúk" – magyarázta Jonathan Kane, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatás érdekessége, hogy a korábbiaknál jóval több fejlődő országban vizsgálták a diákok matematikai képességeit: többek között Bahrein és Omán iskoláiban is végeztek felméréseket. Ugyanolyan jók a lányok matematikából, mint a fiúk – egy korábbi felmérés eredményét itt olvashatod.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
