Több ezer pedagógus novemberi fizetése késik, a magán- és alapítványi iskolák ugyanis még nem kapták meg támogatásukat - jelezte az eduline-nak több tanár.
"Magánfenntartású iskolában tanítok. A pedagógusok fizetését a normatíván keresztül biztosítja az állam a szeptemberben bevezetett rendszerben. Illetve csak biztosítaná. A novemberi fizetésünket ugyanis még mindig nem kaptuk meg, pedig már december 10-e van. Az államkincstártól olyan információk érkeztek, hogy elfogyott a keret, illetve hogy bizonytalan ideig nincs további kifizetés. A legígéretesebb reakció az volt, hogy megpróbálnak utalni. Jön a karácsony, kellemes ajándékot kaptunk a kormánytól" - írta szerda hajnalban egyik olvasónk.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének alelnöke, Bak Zsófia megerősítette: a magán- és alapítványi fenntartású iskolák valóban nem kapták még meg az állami támogatást, ezért többségük a novemberi fizetést sem tudta átutalni a pedagógusoknak. "Az intézmények legalább kilencven százaléka nem tud más forráshoz, tartalékhoz nyúlni, az állami támogatástól függenek" - tette hozzá. Kérdéseinkkel megkerestük a köznevelési államtitkárságot, amint választ kapunk, közöljük.
Összesen 16 ezer pedagógus és 2-3 ezer segítő munkatárs dolgozik magán- és alapítványi oktatási intézményekben, amelyekből körülbelül ezer van az országban. Az iskolák eddigi támogatási rendszerét ebben a tanévben módosították: az eddigi normatív támogatásokat a tanárok bérére kiterjedő állami támogatás váltotta fel, ez azonban kevés a fenntartáshoz, az alapítványi iskolák jelentős részében, eltérő mértékben ugyan, de a szülőknek kell megfizetniük a többletszolgáltatásokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
