Széchenyi-díjas onkológus, aki időnként furcsa nyilatkozatokat tesz - de mit érdemes még tudni Kásler Miklósról, az Emberi Erőforrások Minisztériumának leendő vezetőjéről?
Kásler Miklós neve már 2014-ben felmerült, igaz, akkor még nem miniszterként, hanem Szócska Miklós egészségügyi államtitkár utódjaként. Kásler akkor a Magyar Narancs portréja szerint nemet mondott, úgy tudják, azért, mert az „államapparátusból nincs visszaút, az nem egy nyugdíjas állás” - írja a hvg.hu.
Kásler 1992 óta vezeti az Országos Onkológiai Intézetet, a már hivatkozott portré szerint „ő maga a magyar onkológia, nélküle nem történik semmi”, a nevéhez kötik az onkológiai ellátás centralizálását. Tevékenységét ellentmondásosan ítélték meg: bár vezetői és menedzseri képességeit elismerték, sokan bírálták azért, hogy csak a saját intézete érdekeit nézte, egyesek szerint dikatatórikus, katonás, erőből irányító személyiség.
A HVG-nek adott portréinterjúban Kásler azt mondta, „vallom, hogy meg kell próbálni konszenzussal előbbre jutni, (…) ezt tartom emberi magatartásnak. Hadd említsek egy történelmi analógiát: Churchill térben és időben is tudott gondolkodni, Hitler erre képtelen volt. Churchill figyelembe tudta venni az afrikai helyzetet, a gyarmatok erejét, Amerika, Kanada hozzállását. Én is hasonlóan gondolkodom, igyekszem figyelembe venni lépéseim következményeit."
A Magyar Narancs azt írta, minden politikai oldallal volt kapcsolata, a mindenkori kormányhoz lojális, de alapvetően jobboldali beállítottságú, konzervatív ember. 2007-ben – vagyis a Gyurcsány-kormány alatt a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2015-ben ugyanennek egy másik fokozatát kapta meg, idén Széchenyi-díjas lett.
Szaktekintélye mellett volt néhány különös nyilatkozata, ezekről a hvg.hu teljes cikkében olvashattok.
Változás előtt áll a Klebelsberg Központ? Június végén lejár a Klik-elnök megbízatása
A Klebelsberg Központ 3,4 milliárd forintnyi támogatást szán arra a költségvetéséből, hogy azok az iskolák, amelyek sikereket értek el valamilyen módszertani vagy egyéb újítással, más iskoláknak is átadják a tudásukat, valamint az intézmények fejlesszék az infrastruktúrájukat - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Solti Péter, a központ elnöke.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
