Iskolák, ahol tankönyvek helyett iPadből tanulnak a diákok

Augusztusban tizenegy iPad-iskolát hoznak létre Hollandiában, a speciális intézményekben több mint ezer, 4 és 12 év...

  • Eduline

Augusztusban tizenegy iPad-iskolát hoznak létre Hollandiában, a speciális intézményekben több mint ezer, 4 és 12 év közötti diák tanul majd, tankönyvek nélkül - írja a Világgazdaság. Az iskolák 7:30 és 18:30 között lesznek nyitva, de a gyerekeknek csak 10:30 és 15 óra között kell bent lenniük.

Minden diáknak saját iPadje lesz, amelyre letöltheti az egyes tantárgyak anyagait. A táblagépet haza is vihetik, így hétvégén vagy a vakáció alatt is haladhatnak a tananyaggal, méghozzá saját ütemük szerint, a tanárok csak coachként segítik majd őket.

Hagyományos szülői értekezleteket sem terveznek az iskolákban, a szülők ugyanis Skype-on konzultálhatnak a tanárokkal. Az intézményeket közpénzből tartják majd fenn, azok a szülők pedig, akik nem tudják megvenni az iPadet, támogatást kapnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.