Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) "pótjelentkezést" hirdet azok számára, akik valamilyen okból szeptemberben nem tudtak nyilatkozni, hogy kérik-e a humán papillomavírus (HPV) elleni oltást - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Az Országos Epidemiológiai Központhoz október végéig beérkezett előzetes jelentések alapján az igénylők 78 százaléka kapta meg az őszi szünet kezdetéig a méhnyakrák elleni védőoltást, azonban annak érdekében, hogy azok is élni tudjanak a felajánlott lehetőséggel, akik valamilyen okból szeptember elején nem nyilatkoztak, vagy akik korábban nemleges nyilatkozatot adtak, az ÁNTSZ pótjelentkezést hirdet - olvasható a közleményben.
Az oltás pótlását kérő szülői nyilatkozat leadási határideje 2014. november 12. A nyilatkozatokat most is az iskolai védőnőkhöz kell visszajuttatni és az új igényként felmerült HPV elleni oltásokat is iskolai kampányoltás keretében szervezik meg. Emlékeztetnek, 2014. szeptember 15-ig kellett nyilatkozniuk a szülőknek arról, hogy a 7. osztályba járó leánygyermekük számára kérik-e az önkéntes, térítésmentes méhnyakrák elleni védőoltást.
Az ÁNTSZ közölte azt is, hogy a második oltási kampány során a területi védőnők az iskolavédőnőkkel együtt mindent megtesznek annak érdekében, hogy elérjék azokat is, akik kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetben élnek, hátrányos helyzetűek, esetleg nem járnak rendszeresen iskolába.
Az október elején összesített adatok szerint tízből nyolc szülő kérte gyermeke számára a térítésmentes HPV-oltást - közölte korábban az ÁNTSZ. A méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus elleni oltást a visszaérkezett nyilatkozatok alapján az érintettek túlnyomó többsége, 82,6 százaléka kérte, a jogosult 46 ezer gyermek közül közel 38 ezren.
Az első védőoltásra az ütemezés szerint októberben, illetve novemberben, a második vakcina beadására pedig 2015 áprilisában kerül sor, a jogosultak számára mindkét dózis térítésmentes.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
