Ha a diákok legalább egy órán nem a szokványos rendszerben tanulnak, az nagyban fejleszti az olvasási képességüket és matekból is jobban haladnak – írta az Origo.
Nagyszabású kísérletet végeztek Angliában az általános iskolai filozófiaoktatás hasznáról. A most publikált eredményekből kiderül, hogy a közös elmélkedés nemcsak a gyerekek olvasási képességeit fejleszti, de matekból is gyorsabban haladnak azok, akik részt vesznek a programban – írta az Origo.
Természetesen nem Platón vagy Nietzsche tanait kell bebiflázni a gyerekeknek, inkább közösen és kötetlenül beszélgethetnek olyan fontos témákról, mint az igazságosság, az egymás iránti kedvesség vagy a gyengébbek iskolai szívatása.
A „filozófia gyerekeknek” programban 48 állami iskola több mint 3000 diákja vett részt, akiknek egy éven keresztül figyelték a tanulmányi eredményeit és a képességeik fejlődését a durhami egyetem kutatói. Az alkalmakon a tanárok csak moderátorként vettek részt,a beszélgetés irányát alapvetően a gyerekek jelölték ki, akik a szokásos frontális elhelyezkedéssel ellentétben kört alkottak az osztályteremben.
Az eredmények még az értékelő bizottságot is meglepték, ugyanis kiderült, hogy a gyerekek nemcsak jobban érvelnek az egyéves program után, hanem az olvasási és matematikai képességeik is gyorsabban fejlődnek a többieknél. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az aktívabb részvételi lehetőség elkötelezettebbé teszi a gyerekeket a tanulás iránt, mivel elkezdik élvezni az órákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
