A diákok összeírták, szerintük mitől lesz igazán jó egy tanár.
A The Guardian hozta le azt a listát, hogy a diákok szerint mitől igazán jó egy tanár. Ezt a 10 dolgot titkolják a tanárok
Mutassa meg nekünk, hogy tényleg érdekeljük
és érdekli a tanítás is
A diákok szerint az igazán jó tanáron látszik, hogy érdekli, amit tanít, hogy ő is élvezi és szereti a tárgyát. De az is fontos, hogy a diákokkal is törődjön, mert sokkal fontosabb dolgokra képes őket megtanítani, mint a tananyag. Megtanulhatják, hogyan álljanak ki magukért, hogyan küzdjenek a céljaikért és kell, hogy valaki higgyen a diákokban. A kevésbé sikeresekben is.
Ne kiabáljon velünk. A tisztelet nem azt jelenti, hogy 30 gyerek bámul rá csendben.
A tanárokkal, akik kiabálnak a diákjaikkal, nem alakul ki kapcsolat. Nem azért fogják tisztelni, mert leüvölti a fejüket. Ha meghallgatja, amit a diákok mondanak, sokkal nagyobb sikert érhet el náluk. Az a tanár, aki csak kiabál és egyeseket oszt vagy fenyegetőzik, nem ér el tiszteletet, és egyáltalán nem fogja tudni motiválni a diákokat.
Mutassa meg nekünk a személyiségét
(de ne túl sokat)
Tudjuk, hogy a tanárok nem a barátaink és nem lehet velük úgy viselkedni, de ahhoz, hogy bizalom alakuljon ki, kell valami személyes is. Hogy ne csak leadják az anyagot, hanem legyenek ők is benne, mondják el a véleményüket, meséljenek a diákéveikről, ők hogyan küzdöttek meg egy-egy problémával. De nagyon fontos az egyensúly. Az már ciki, ha egy tanár túlságosan is jópofa akar lenni és nem kell kocsmázni járni a diákokkal – mondta az egyik diák.
Néha dicsérjenek is meg.
Ne csak folyton azt mondják el, mit rontottunk el
Jó eredményeket akkor lehet elérni a diákokkal, ha az önbecsülésüket is növelik a tanárok. „Nem kell nekem litánia, elég lenne, ha annyit mondana, hogy ezt most jól csináltam, mert ez ösztönözne arra, hogy még jobb legyek” – mondta egy diák. A diákok azt külön kérték, hogy ne szidják le őket a társaik előtt, mert az nagyon megalázó.
Ne felejtse el, hogy
mi értékeljük őt
„A tanárok gyakran elfelejtik, hogy azért nem vagyunk ostobák és tudjuk, mennyire kemény is a munkájuk. Hogy mekkora a stressz és hogy gyakran a papírmunka maga alá temeti őket. Lehet, hogy nem mutatjuk ki, de igenis, értékeljük a munkájukat”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
