Újabb vizsga vár a tanárokra: nem elég elkészíteni a portfóliót, meg is kell védeni

Mi vár a minősítési eljárásban részt vevő tanárokra a portfólióvédésen? Íme, a részletek.

  • Eduline
Shutterstock

A pedagógusok minősítési eljárásának része a portfólió elkészítése és védése is - megnéztük, utóbbi hogyan néz ki. A 2015-ös eljárásban részt vevőknek november 30-ig kell feltölteniük az e-portfóliót: a részleteket itt olvashatjátok.

Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett útmutató szerint a védés 60 percig tart, és három része van: a tanár először egy digitális prezentáció segítségével bemutatja, amit a munkájában a legfontosabbnak tart. Ezután a portfólióval kapcsolatos, előzőleg elküldött kérdésekre kell válaszolnia - ezekre már a prezentáció közben is ki lehet térni.

A kérdések olyan kiegészítő információkra vonatkoznak, amelyek a portfólióban nem voltak egyértelműek. A tanárnak indokolnia kell a portfólióban leírt állításait, döntéseit és problémamegoldó elképzeléseit. A kérdések azt is szolgálják, hogy a pedagógus szóban is bemutathassa pedagógiai nézeteit, szakmai elképzeléseit, gondolatait.

A harmadik részben a portfólió dokumentumait és az előadást beszéli meg a tanár és a minősítő bizottság. A pedagógus munkáját helyben nem értékelik: a bizottság egy közös jelentést készít majd. Az életpályamodelről és a minősítésről szóló cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.