Mindenki elolvasta a kötelező olvasmányt, a diákok és a kollégák is tiszteletben tartják az ebédszünetet, és senki sem késik a nulladik óráról? Tíz apróság, ami garantáltan feldobja a tanárok napját.
1. Kivételesen (majdnem) mindenki elolvasta a kötelező olvasmányt, így végre érdemben lehet beszélni, vitatkozni a műről (nem pedig arról szól az óra, hogy a tanár magyaráz, csak éppen senki nem tudja, miről).
2. Hosszú hónapok "bizalmi játéka" után a diákok elhiszik, hogy nyugodtan kérdezhetnek. Kérdezni ugyanis jó dolog.
3. Közeledik egy tanulmányi vagy sportverseny, és a tanárnak nem kell hosszasan rábeszélnie az amúgy nyilvánvalóan jó eséllyel induló diákjait arra, hogy jelentkezzenek. Tíz dolog, amiért még mindig megéri tanárként dolgozni.
4. Hétfő, nulladik óra. Csodával határos módon mindenki időben beért az óra kezdésére, ráadásul senki nem hagyta otthon a könyveit.
5. Senki sem zavarja a tanárokat az ebédszünetükben, és nem kell a menzasorban állva a közelgő témazáróval kapcsolatos kérdésekre válaszolgatniuk.
6. Vannak önként jelentkezők a diákönkormányzatba, és nem kell az egész osztályfőnöki órát azzal tölteni, hogy valakit rábeszéljenek.
7. A diákok elsőre megértik a tananyagot, és másnap is emlékeznek rá. Ha még a dolgozat is jól sikerül, az már igazi győzelem. Nyolc ok, amiért szeretjük a tanárokat.
8. A tanár visszatekinthet úgy az elmúlt hetekre, hogy semmi különösebb balhé nem történt, senki nem esett le semmiről, és általában: az iskola nem egy őrültek háza volt.
9. Fikció: amikor kiderül, hogy az új jogszabály kevesebb adminisztrációra kötelezi a pedagógusokat, így több idő marad a felkészülésre és a lényegre, a tanításra.
10. Amikor a szóbeli érettségin mindenki kitesz magáért, és amikor majdnem mindenkit felvesznek az egyetemre, főiskolára. A legjobb? Ha valamelyik végzős bevallja, hogy a tanára inspirálta a szakválasztásban. Megható videó: mit üzennétek volt tanáraitoknak?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
