Fokozatosan tennék általánossá az egész napos iskolát - írja a Magyar Nemzet szerdai számában.
Fokozatosan tennék általánossá az egész napos iskolát - írja a Magyar Nemzet szerdai számában. A lapnak adott interjúban Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: sokan tévesen értelmezik a délután négy óráig tartó iskolai foglalkozásokat, az általános iskola számára a nyitva tartás kötelező, de nem kell az összes diáknak ottmaradnia. Ha a szülők tudnak gondoskodni gyermekük ellátásáról, kikérhetik őket az igazgatótól a kötelező órák után - mondta Hoffmann Rózsa.
A szándék egyértelműen az, hogy azok a gyerekek, akikkel nem volna, aki foglalkozzék, mert mindkét szülő sokáig dolgozik, az iskolában értelmesen tölthessék el az időt. Ez egy fokozatos átmenet a lassan általánossá teendő egész napos iskola felé - fejtette ki az államtitkár.
A pedagógus-életpályamodell kapcsán az államtitkár jelezte: az érintettek első ízben már ebben a tanévben részt vehetnek a minősítő eljáráson, hogy magasabb besorolást kapjanak, a következő év januárjától az ezzel járó fizetési kategóriába léphessenek.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
