Összesen 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet a pedagógus II. minősítésre a következő tanévben – közölte Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára pénteken Szegeden.
Pályázatot azok a szakvizsgával rendelkező pedagógusok adhatnak be, akik legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeznek – mondta a politikus a Szegedi Zrínyi Ilona általános iskolában tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a harminc évnél régebben a pályán lévő pedagógusok szakvizsga nélkül is jelentkezhetnek.
A sikerrel pályázó tanárok a 2016-os tanévtől kapják meg a magasabb besorolással járó bért. Az államtitkár tudatta: a jelenleg érvényben lévő március 31-i jelentkezési határidőt várhatóan november 30-ra módosítják.
Az idén 25 ezer szakvizsgával rendelkező, és legalább 14 esztendeje a pályán lévő pedagógus vehet részt a minősítésben. Közülük már több mint 11 ezren elkezdték a portfóliójuk feltöltést – mondta a politikus.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, egy szó sem igaz abból, hogy a pedagógusoknak több száz oldalas dokumentációt kell felvinniük az elektronikus rendszerre. A pályázóknak önéletrajzot, óravázlatokat, az általuk tanított osztály vagy csoport bemutatását és más szakmai anyagokat kell készíteniük.
Azok a tanárok, akik ezt április 30-ig megteszik és megfelelnek a kritériumoknak, a következő tanévben már a pedagógus II. kategóriában folytathatják a munkát – közölte az államtitkár.
A politikus kitért arra is, rendszeresen konzultál a pedagógusokkal a közoktatás rendszerét érintő változásokról. A tanárok elfogadják, sőt helyeslik, hogy a magasabb fokozatba való kerülésért bizonyítani kell – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
