Összesen 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet a pedagógus II. minősítésre a következő tanévben – közölte Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára pénteken Szegeden.
Pályázatot azok a szakvizsgával rendelkező pedagógusok adhatnak be, akik legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeznek – mondta a politikus a Szegedi Zrínyi Ilona általános iskolában tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a harminc évnél régebben a pályán lévő pedagógusok szakvizsga nélkül is jelentkezhetnek.
A sikerrel pályázó tanárok a 2016-os tanévtől kapják meg a magasabb besorolással járó bért. Az államtitkár tudatta: a jelenleg érvényben lévő március 31-i jelentkezési határidőt várhatóan november 30-ra módosítják.
Az idén 25 ezer szakvizsgával rendelkező, és legalább 14 esztendeje a pályán lévő pedagógus vehet részt a minősítésben. Közülük már több mint 11 ezren elkezdték a portfóliójuk feltöltést – mondta a politikus.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, egy szó sem igaz abból, hogy a pedagógusoknak több száz oldalas dokumentációt kell felvinniük az elektronikus rendszerre. A pályázóknak önéletrajzot, óravázlatokat, az általuk tanított osztály vagy csoport bemutatását és más szakmai anyagokat kell készíteniük.
Azok a tanárok, akik ezt április 30-ig megteszik és megfelelnek a kritériumoknak, a következő tanévben már a pedagógus II. kategóriában folytathatják a munkát – közölte az államtitkár.
A politikus kitért arra is, rendszeresen konzultál a pedagógusokkal a közoktatás rendszerét érintő változásokról. A tanárok elfogadják, sőt helyeslik, hogy a magasabb fokozatba való kerülésért bizonyítani kell – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
