Az iskolanapokat megnyújtaná, a nyári szünetet pedig lerövidítené a brit oktatási miniszter.
Az iskolanapokat megnyújtaná, a nyári szünetet pedig lerövidítené a brit oktatási miniszter. Michael Gove a szegényebb körülmények között élő diákoknak kedvezne a lépéssel – írja a The Telegraph.
A tervek szerint a brit diákok minden nap reggel fél nyolctól este fél hatig tanulnának az iskolában, a tanévet pedig két héttel meghosszabbítanák a nyári szünet rovására. Michael Gove ráadásul arra kötelezné a diákokat, hogy szombatonként is az iskolapadban üljenek.
A tárcavezető szerint a megnövelt tanítási idő, a plusz órák hozzásegítik a tanulókat, hogy jobb eredményeket érjenek el az év végi és nemzetközi felméréseken. Arra a kérdésre, hogy hogyan érinti az intézkedés a pedagógusokat, Michel Gove ezt válaszolta: „Ha valaki szereti a munkáját, örömmel veszi, ha még több ideje marad jól teljesíteni.”
Nagy-Britanniában néhány iskola már elébe ment az intézkedésnek: a Norvich Free School diákjai például szeptember óta heti hat napot járnak iskolába. Más intézmények a szombati tanítás vagy az egész napos iskola modelljének bevezetését tervezik, vagyis legalább délután öt óráig foglalkoznának a tanulókkal. Január elejétől a chicagói iskolákban naponta másfél órával tovább kell bent maradnia a diákoknak – összefoglalónkat itt olvashatod.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
