Az iskolanapokat megnyújtaná, a nyári szünetet pedig lerövidítené a brit oktatási miniszter.
Az iskolanapokat megnyújtaná, a nyári szünetet pedig lerövidítené a brit oktatási miniszter. Michael Gove a szegényebb körülmények között élő diákoknak kedvezne a lépéssel – írja a The Telegraph.
A tervek szerint a brit diákok minden nap reggel fél nyolctól este fél hatig tanulnának az iskolában, a tanévet pedig két héttel meghosszabbítanák a nyári szünet rovására. Michael Gove ráadásul arra kötelezné a diákokat, hogy szombatonként is az iskolapadban üljenek.
A tárcavezető szerint a megnövelt tanítási idő, a plusz órák hozzásegítik a tanulókat, hogy jobb eredményeket érjenek el az év végi és nemzetközi felméréseken. Arra a kérdésre, hogy hogyan érinti az intézkedés a pedagógusokat, Michel Gove ezt válaszolta: „Ha valaki szereti a munkáját, örömmel veszi, ha még több ideje marad jól teljesíteni.”
Nagy-Britanniában néhány iskola már elébe ment az intézkedésnek: a Norvich Free School diákjai például szeptember óta heti hat napot járnak iskolába. Más intézmények a szombati tanítás vagy az egész napos iskola modelljének bevezetését tervezik, vagyis legalább délután öt óráig foglalkoznának a tanulókkal. Január elejétől a chicagói iskolákban naponta másfél órával tovább kell bent maradnia a diákoknak – összefoglalónkat itt olvashatod.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
