Szerinte a csütörtöki DiákFeszt a Hősök terén sokkal jobbat tesz a diákoknak az iskola előtt.
Diákok összefogásával idén először szervezik meg a DiákFesztet, ami eredetileg az első két tanítási napra szólt volna, szeptember 1-én és 2-án. A koncerteket egy jótékonysági gyűjtéssel hangolták össze, amivel az Igazgyöngy Alapítványt segítené halmozottan hátrányos helyzetű diákok támogatásában.
Csakhogy a Fővárosi Önkormányzat az előzetesen engedélyezett margitszigeti helyszínen építési munkálatokba fogott, így kiszorultak a diákok a szigetről. Helyette a Hajógyári-szigeten kaptak volna lehetőséget a Sziget Fesztivál szervezőinek közbenjárásával, ám az önkormányzat nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel szeptember 6. előtt, így értelmét is veszti a diákok tanévnyitója.
Lelőtte a főváros a diákok tanévnyitó rendezvényét a Margitszigeten
Diákok kezdeményeztek a tanévnyitó napjára egy jótékonysági fesztivált, ám az engedélyezést követően augusztus végén visszavonta a területfoglalási engedélyüket a rendőrség, ráadásul az önkormányzat is - véletlenül - csak a rendezvény időpontját követően hajlandó összeülni, hogy új helyszínről döntsenek. A szervezők között találni olyanokat, akik aktívan tiltakoztak a kormány oktatáspolitikája ellen.
Helyette a Hősök terére szerveznek villámcsődületet a diákok, ahol a számos bulit is megtartanak a tervezettek közül, valamint sor kerül az adománygyűjtésre is. A diákoknak igazolást is adnának, hogy részt vettek az adománygyűjtő rendezvényen.
Szerdán tartották a rendkívül unalmasra sikerült Nemzeti Tanévnyitót Érden, a hivatalos tanévnyitók tanulságával kapcsolatban Hajós András is kifejtette gondolatait:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
