Magyarországon megszűnt a tanszabadság, a pedagógusok szakmai önállósága - írja az eduline-nak eljuttatott...
Magyarországon megszűnt a tanszabadság, a pedagógusok szakmai önállósága - írja az eduline-nak eljuttatott közleményében a Hálózat a Tanszabadságért (HAT).
A HAT szerint ez annak a következménye, hogy "az iskolaigazgatók máshol született döntések végrehajtóivá váltak, és megszűnt önálló pedagógiai irányító feladatuk", "visszatért a már majdnem elfeledettnek hitt, részletező, előíró központi tantervi szabályozás", az iskolák pedig az önkormányzatoktól "a nevetségességig kaotikusan működő hivatalokhoz" kerültek. "És még ezeknél is jelentősebb lehet majd az a hatás, amelyet egy minden modern pedagógiai értékelési alapelvet sutba dobó pedagógus-ellenőrzési rendszer fejt majd ki" - írják.
A korábban az önkormányzatokhoz tartozó iskolák január 1-jén kerültek az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) - a közoktatás államosításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok. Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján készült kerettanterveket az idei tanévtől, felmenő rendszerben vezetik be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. Erről itt olvashattok, a szintén szeptembertől bevezetendő tanfelügyeletről és a tanárokat érintő többi változásról szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
"Az oktatásügy irányítói káoszt hoztak létre a pedagógusok munkájának szervezésében, tevékenységük feltételeinek biztosításában, a pedagógusok javadalmazásában, a tankönyvellátásban, az egész oktatási rendszerben", a tanárok azonban "a hátukon viszik majd ezt a tönkretett köz- és felsőoktatást" - tette hozzá a HAT.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
