Gyerekverésre buzdít a botrányos könyv

Csak szólunk, hogy veréssel "nevelni" a gyereket bűncselekmény.

  • Eduline
Shutterstock

Egy vallásos könyvkiadó nevével található meg Magyarországon egy amerikai szerző, Kay Kuzma könyve, amiben leírja, milyen módszerekkel érdemes megverni a gyerekünket, hogy az "tanuljon" is belőle.

A kötetre a 444 bukkant rá, és részletesen taglalják a gyerekverésről szóló fejezetet. A szerző például csak azért nem ajánlja, hogy kétévesnél fiatalabb gyereket verjen a szülő, mert nem emlékszik rá az áldozat, így nem lesz hatásos.

Az első hét év című kötet szerint előre be kell jelenteni a 2-7 év közti gyereknek, hogy most bizony el lesz verve, az ütlegek után pedig "szeretetélményben" kell részesíteni.

Mindeközben a szerző arról is ír, hogy milyen személyiségromboló hatása van a gyerekverésnek.

A kötetet itthon az Advent kiadó terjeszti, melynek vezetője a portálnak dícsérte a szerzőt, a könyv mondanivalóját pedig "sugárzóan nagyszerűnek". A kiadó Nyolc Lépés Alapítvány nem válaszolt érdemben a 444 megkeresésére.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.