Már a fizikusok és a kémikusok is csatlakoztak a földrajztanárok akciójához, amivel szeretnék meggátolni, hogy drasztikusan csökkentsék a természettudományos órák számát a szakgimnáziumokban.
Nem csak a földrajztanárok, de szinte az összes természettudományos tárgyat oktató fellázadt a tervek ellen, melyek azzal fenyegetnek, hogy drasztikusan csökken ezen tárgyak oktatása a szakgimnáziumokban.
Mint korábban írtunk róla, egy tervezet szerint a szeptembertől induló szakgimnáziumokban gyakorlatilag megszűnne a földrajzoktatás, miután csak néhány szak esetében lenne kötelező oktatni a tárgyat. Ez több száz pedagógus munkáját veszélyezteti.
Az összes természettudományos tantárgyat hátrányosan érintő tervezet szerint a földrajz, kémia, fizika és biológia közül szakmatípusonként csak egyet kellene tanulniuk: a fodrászoknak és a vegyészeknek például csak kémiát, az egészségügyiseknek, környezetvédelmiseknek, erdészeknek csak biológiát, a gépészeknek, technikusoknak csak fizikát. A gazdasági típusú iskolákban pedig egyetlen ilyen jellegű tárgyat sem tanítanának – írja a Népszabadság.
Ezért a lap szerint a Magyar Földrajzi Társaság tiltakozásához csatlakozik az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete is. A fizikusok levelét itt olvashatjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
