Már csak pár napotok van, hogy eldöntsétek, melyik középiskolában szeretnétek folytatni tanulmányaitokat.
Február 13-ig, vagyis péntekig kell elküldenetek a jelentkezési lapokat a kiválasztott középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont az általános iskola dönti el, hogy ezt vállalják-e. Amennyiben nem, egyénileg kell jelentkeznetek - ehhez az Oktatási Hivatal honlapján kaptok segítséget.
A középiskolákban a jelentkezési lapok beérkezése után, február 17. és március 6. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Mivel ezek nem központi vizsgák, így előfordulhat, hogy többször kell vizsgáznotok. A középiskolák felvételi tájékoztatóit itt olvashatjátok. A felvételi eredményét az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a diákoknak, április 24-én. Azok, akiket nem vettek fel sehova, május 4. és 14. között rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok, tippeinket az iskolaválasztáshoz pedig itt nézhetitek meg.
| Az ország legjobb középiskolái |
A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor A legjobb budapesti gimnáziumok |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
