Két diákot felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott, egy tanárt próbára bocsátott kedden a Pécsi Városi Bíróság; az...
Két diákot felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott, egy tanárt próbára bocsátott kedden a Pécsi Városi Bíróság; az eljárás azért indult, mert egy szóváltás tettlegességig fajult 2010 novemberében egy pécsi középiskolában.
Az eset 2010. november 22-én történt. A fiatalember és barátnője késve, reggel nyolc óra után néhány perccel érkezett a szakközépiskolába, ezért a kapuügyeletet ellátó pedagógus felszólította őket, hogy írják be a nevüket a késve érkező tanulókat regisztráló füzetbe.
Mivel a lány ezt megtagadta és csúnyán beszélt vele, a tanár az igazgatói irodába küldte őt. A diák el akarta hagyni az iskola épületét. A tanár utána ment, a kapuban utolérte, és a karját megszorítva ismét felszólította, hogy menjen az igazgatóiba. A diák megfordult és a barátjával együtt felment a lépcsőn, de nem az igazgatói irodába tartott, hanem megállt egy osztályterem előtt. A pedagógus ezt látva újra emlékeztette arra, hogy hova küldte, de a lány nem engedelmeskedett, hanem rákiáltott és szidalmazta őt.
A tanár ezért pofon ütötte a lányt, a diák pedig többször combon rúgta a tanárt. A pofon miatt a lány barátja a pedagógusra támadt, hátulról ráugrott, amitől az elvesztette az egyensúlyát. A pedagógus elesését egy kollégája akadályozta meg, aki megfékezte a két diákot.
Ezután a pedagógus értesítette a rendőrséget. A lány nyolc napon belül gyógyuló sérülései miatt magánindítványt terjesztett elő, így az ügy bíróságra került. A diákok az eljárás során jogos védelemre hivatkoztak, ezt azonban a bíróság nem fogadta el. Az indoklás szerint a fiatalok eleve támadó magatartást tanúsítottak a tanárral szemben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
