Az iskolák felnőtt személyzetének felfegyverzését és lőgyakorlatokon való kiképzését javasolta kedden egy, az...
Az iskolák felnőtt személyzetének felfegyverzését és lőgyakorlatokon való kiképzését javasolta kedden egy, az oktatási intézmények biztonságának erősítését, annak módozatait vizsgáló bizottság, amelyet a legbefolyásosabb amerikai fegyverlobbista szervezet, a Nemzeti Lőfegyverszövetség (NRA) hozott létre.
Asa Hutchinson volt republikánus képviselő, az Iskolai Biztonsági Pajzs elnevezésű projektet kidolgozó bizottság elnöke kijelentette, hogy az iskolai személyzet felfegyverzése megakadályozhatja a decemberi newtowni iskolai tömeggyilkossághoz hasonló eseteket, és lerövidíti a támadásokra való reagálás idejét.
Hutchinson szerint a felfegyverzendő iskolai személyzet esetében átfogó "leinformálást" kell végezni. A bizottsági elnök 40-60 órás kiképzési programot javasolt az érintettek számára.
A testület nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Ezek között szerepel a fegyveres biztonsági őrök alkalmazása, a látogatókra vonatkozó szabályok szigorú betartása, az ajtók megerősítése és egy olyan internetes oldal létrehozása, amelyen a tanintézmények vezetői össze tudják hasonlítani a saját iskolájuk biztonsági felkészültségét másokéval.
Az Obama-kormányzat, amely a newtowni vérengzés nyomán kampányt indított a fegyvertartás megszigorítására, elvben nem zárta ki az iskolák fegyveres őrizetét. Joe Biden alelnök ugyanakkor a múlt héten leszögezte, hogy ez az elképzelés nem tartozik a prioritások közé.
Biden szerint az amerikai tanárok felfegyverzése és az iskolák "fegyveres táborokká" alakítása "az utolsó" azon intézkedések közül, amelyek meghozását a kormány mérlegeli. Azt viszont nem ellenezte az alelnök, hogy az iskolák fegyveres őröket alkalmazzanak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
