"Mi lesz a családi napközikkel, avagy hogyan hat a kötelező óvoda a családi napközik működésére?
"Mi lesz a családi napközikkel, avagy hogyan hat a kötelező óvoda a családi napközik működésére?" - ezzel a kérdéssel fordult Ertsey Katalin, független országgyűlési képviselő, az LMP képviselői csoport tagja Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez. Ertsey attól tart, a 2014-től kötelező óvodáztatást követően több ezer férőhely hiányzik majd a rendszerből.
A Lehet Más a Politika számtalanszor javasolta, hogy rendezni kell a bölcsődei normatíva kiszámítási módját, a családi napköziknek (CSANÁK) pedig azonos állami támogatást kell adni. Mivel a mai súlyos gazdasági helyzetben a kormány nem tudja bővíteni az óvodai hálózatot, félő, hogy 2014 őszétől, a kötelező óvodáztatáskor több tízezer férőhely hiányzik majd. Mégis: a törvényből kivették, hogy CSANÁK kiválthatják az óvodát - írja a képviselő közleményében.
Ha ez így marad, válsághelyzet állhat elő: nem lesz férőhely az óvodákban, a jól működő CSANÁK-nak viszont nem engedik átvállalni a szülők gondjait. Méltánytalan és rövidlátó, hogy kikerült a köznevelési törvényből, hogy az óvodapedagógust alkalmazó CSANA kiválthatja az óvodát. A CSANÁK 70-80%-a megfelelne ennek - állítja Ertsey. Hat éves kortól kötelező az iskola, háromtól az óvoda: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
