Csökkent az olasz állami iskolákban a katolikus hittanórát hallgató tanulók száma, de arányuk még így is megközelíti a...
Csökkent az olasz állami iskolákban a katolikus hittanórát hallgató tanulók száma, de arányuk még így is megközelíti a kilencven százalékot, derült ki az olasz püspöki kar felméréséből.
Tizennyolc év óta először süllyedt kilencven százalék alá az olasz állami oktatási intézményekben a katolikus hittanórát látogató diákok száma. Az olasz püspöki konferencia (CEI) az 1993-94-es tanévtől vizsgálja az óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban a fakultatív hittanoktatást választó tanulók számának alakulását.
1993-94-ben a tanulók 6,5 százalékának a szülei döntöttek úgy, hogy gyermekük nem látogatja a hittanórát. Ez az arány az utóbbi közel húsz év alatt 10,2 százalékra emelkedett. Az adatok szerint a hittanórát választók száma az 2010-11-es tanévben volt az eddigi legalacsonyabb 89,8 százalékkal.
A CEI felmérése azt is kimutatta, hogy Olaszország északi és középső részén a diákok 26,5 százaléka nem jár hittanórára (és számuk az utóbbi tizennyolc év alatt majdnem megduplázódott). Dél-Itáliában a tanulók 1,9 százaléka választja a hittanóra helyetti alternatív tantárgyat, amely többnyire filozófiatörténet. Az arányuk 1993-94-ben 0,6 volt.
A Vatikánnal 1929-ben kötött államközi szerződés kötelezővé tette a katolikus hittanoktatást az olasz állami iskolákban Az olasz állami iskolákban heti egy órában tanítanak hittant. A több mint huszonhatezer hittanoktató hetven százalékát az olasz oktatásügyi minisztérium nevezi ki, harminc százalékát a területi egyházmegye. A hittanoktatók tíz százaléka egyházi, a többi laikus.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
