DK: tovább növeli a szakadékot az új szakiskolai kerettanterv

A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint a szakiskolák számára készült új kerettantervnek köszönhetően tovább...

  • MTI
túry

A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint a szakiskolák számára készült új kerettantervnek köszönhetően tovább fog nőni a szakadék a szakképzésből kikerülő diákok és az érettségizettek között - írta Niedermüller Péter, a párt alelnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Az alelnök arra hívja fel a figyelmet, hogy a kerettanterv minimálisra csökkenti a kommunikáció, a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a természetismeret tantárgy számát. Emiatt azok a diákok, akik a korábbi felmérések alapján gyakran az alapképességeket érintő hiánnyal kerülnek be a szakiskolákba, ezek után esélyt sem kapnak arra, hogy a hiányzó kompetenciákat, ismereteket pótolják, később tovább tanulhassanak, vagy tartósan megmaradhassanak a munkaerőpiacon - jelentette ki.

Az alelnök úgy fogalmazott: a kormány most a felemelkedésnek ezt az esélyét is el akarja vágni a fiatalok előtt. A DK szerint azonban a kormánynak nem az "államszocializmus oktatáspolitikáját kellene másolnia", hanem a tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítését kellene szem előtt tartania. Ez a kerettanterv erre alkalmatlan, mert hozzá nem értésből és az értelmetlen megszorítások okán tudatlanságra és sikertelenségre ítél egyébként is nehéz sorsú tanulókat - írja Niedermüller Péter.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.