Huszonhét diákot molesztálhatott a csepeli tornatanár

Az első hírek még arról szóltak, hogy négy kisfiúval fajtalankodott a csepeli Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskola testnevelője, valójában huszonhét diákot zaklathatott a tanár.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Fazekas István

"A nyomozati szakasz lezárult, tárgyi bizonyítékokat, így például mobiltelefonokat foglalt le a rendőrség. A készülékekben olyan üzeneteket és hangfelvételeket is találtak, amelyek a férfi bűnösségét bizonyíthatják" – mondta a Blikknek Molnár László, a Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány kuratóriumi elnöke, aki megerősítette: az iskola volt nevelője huszonhét - tizenegy és tizenhárom év közötti - kisfiút molesztálhatott. Az érintett gyerekeknek és szüleiknek szakemberek segítenek feldolgozni a traumát.

A botrány kipattanása után a kormányhivatal az iskolában belső ellenőrzést rendelt el. Kiderült, a testnevelőnek még érettségije sem volt. A Burattino vezetése arról sem tudott, hogy a férfi egy korábbi ügye miatt bíróságra járt. B. Tamás korábbi munkahelyén lelkileg és fizikailag is terrorizálta a rábízott gyerekeket - abban az ügyben még nincs ítélet. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.