Újabb igazgatói botrány kezd körvonalazódni, ezúttal a budapesti XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnáziumban, ahol a tanárok és a különféle munkaközösségek egyöntetű támogatása ellenére sem hosszabbították meg tisztségében a jelenlegi, közkedvelt igazgatónőt – írta a Népszabadság.
Helyette az iskola egyik volt tanárát készülnek kinevezni, akit az intézményben dolgozók nem kedvelnek, viszont feltételezhetően jó kapcsolatban van a jelenlegi köznevelési államtitkárral, Czunyiné Dr. Bertalan Judittal – írta a Népszabadság.
A tantestület kinyilvánította, hogy támogatja a jelenlegi igazgatónő, Kissné Prim Beáta további, öt éves megbízatását. Ennek azért van jelentősége, mert a köznevelési törvény szerint nem kötelező pályázatot kiírni akkor, ha a nevelőtestület ilyen álláspontra helyezkedik. Ettől függetlenül mégis kiírtak egy pályázatot. Az egyiket Kissné Prim Beáta adta be, a másikat az iskola egy korábbi tanára, Manolovitsné Erdőközi Orsolya, akiről a Népszabadság úgy tudja, nem igazán kedvelnek egykori kollégái, mivel konfliktusai miatt váratlanul tanév közben távozott, cserbenhagyva végzős osztályát.
Idén április 23-án került sor a vezetői pályázatok véleményezésére az iskolában. Ezen részt vett a tankerület vezetője, a tanügy-igazgatási referens, Németh Zoltán alpolgármester, valamint egy ideig Karsay Ferenc, a Fidesz és a KDNP polgármestere is. A jelenlegi igazgató maximális támogatást kapott, a másik pályázót minden munkaközösségi vélemény elutasította, sem szakmailag, sem emberileg nem tartva őt alkalmasnak a feladatra. Manolovitsné azonban az ellenállást látva sem lépett vissza, sőt: a tanároknak föltűnt mérhetetlen magabiztossága is.
Ennek nyomán megpróbáltak utánajárni, mi is lehet az események hátterében, s fölfedezték, hogy Manolovitsné együtt járt egyetemre a jelenlegi köznevelési államtitkárral, Czunyiné dr. Bertalan Judittal, Manolovitsné a HÖK vezetőségi tagja is volt. E hét szerdán a jelenlegi igazgatót e-mailben tájékoztatta a tankerület vezetője, hogy pályázatát Czunyiné elutasította. Manolovitsné ugyanazon a napon szintén e-mailben jelezte az igazgatónőnek, hogy az ő pályázatát viszont támogatták.
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata közleményben tudatta, hogy a pályázati folyamatban az önkormányzatnak pusztán véleményezési joga van, ezzel élve az április 19-i testületi ülésen mindkét jelölt pályázatát egyhangúlag támogatta, tehát egyiket sem utasította el. Tette mindezt a testületi ülésre meghívott mindkét pályázó jelenlétében. Az oktatási bizottság decemberben szabályszerűen megtárgyalta ezt az előterjesztést is, majd áprilisban - a képviselő-testület döntését megelőzően - ismételten foglalkozott a témával, mindkét pályázó jelenlétében, és ott is mindkét pályázatot támogatták. Az igazgatói pályázatot nem az önkormányzat írta ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
