Lánya nem kapott szakmunkás-bizonyítványt, év végi bizonyítványt a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyam után is...
Lánya nem kapott szakmunkás-bizonyítványt, év végi bizonyítványt a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyam után is szerzett, az osztályfőnökök, szaktanárok adták neki a jegyeket, úgy, ahogy a többi diáknak is, ám a szakmunkásvizsgán nem vett részt - nyilatkozta a teol.hu-nak dombóvári Herceg Eszterházy Miklós Szakképző Iskola volt igazgatóhelyettese, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vida János és helyettese, Urbánné Patkás Márta 2007-től 2009-ig egy kétéves képzésben részt vevő diáknak úgy igazolta az iskola elvégzését, hogy a félévi vizsgákon nem jelent meg. A diák Urbánné Patkás Márta lánya volt.
A nyomozóhatóság szerint az iskola vezetője a hivatali visszaéléssel közokirat-hamisítást is elkövetett. Urbánné Patkás Mártát folytatólagosan elkövetett csalással is gyanúsítják, mert akkor is elszámolta a tanórák megtartását, amikor az iskolától távol volt.
A meggyanúsított igazgató 2010-ben nyugdíjba vonult, helyettese, aki 2011. júliusig megbízott igazgatója volt intézménynek, jelenleg az iskola pedagógusa. Az ügyben 2010. júliusban az önkormányzat fegyelmi vizsgálatot indított, de a büntetőeljárás jogerős lezárásig felfüggesztették.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
