Bizonyítványhamisítási ügy: a volt igazgatóhelyettes mindent tagad

Lánya nem kapott szakmunkás-bizonyítványt, év végi bizonyítványt a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyam után is...

  • Eduline

Lánya nem kapott szakmunkás-bizonyítványt, év végi bizonyítványt a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyam után is szerzett, az osztályfőnökök, szaktanárok adták neki a jegyeket, úgy, ahogy a többi diáknak is, ám a szakmunkásvizsgán nem vett részt - nyilatkozta a teol.hu-nak dombóvári Herceg Eszterházy Miklós Szakképző Iskola volt igazgatóhelyettese, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vida János és helyettese, Urbánné Patkás Márta 2007-től 2009-ig egy kétéves képzésben részt vevő diáknak úgy igazolta az iskola elvégzését, hogy a félévi vizsgákon nem jelent meg. A diák Urbánné Patkás Márta lánya volt.

A nyomozóhatóság szerint az iskola vezetője a hivatali visszaéléssel közokirat-hamisítást is elkövetett. Urbánné Patkás Mártát folytatólagosan elkövetett csalással is gyanúsítják, mert akkor is elszámolta a tanórák megtartását, amikor az iskolától távol volt.

A meggyanúsított igazgató 2010-ben nyugdíjba vonult, helyettese, aki 2011. júliusig megbízott igazgatója volt intézménynek, jelenleg az iskola pedagógusa. Az ügyben 2010. júliusban az önkormányzat fegyelmi vizsgálatot indított, de a büntetőeljárás jogerős lezárásig felfüggesztették.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.