A köznevelésért felelős államtitkár szerint az oktatásban nem helyes út a sztrájk, az pedig "önmagáért beszél", hogy...
A köznevelésért felelős államtitkár szerint az oktatásban nem helyes út a sztrájk, az pedig "önmagáért beszél", hogy a sztrájkot szervező szakszervezet vezetője rendszeresen részt vesz ellenzéki megmozdulásokon. Hoffmann Rózsa ezt az LMP-hez tartozó Osztolykán Ágnes parlamenti képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatójára reagálva mondta.
Felidézte, hogy a hat szakszervezet közül öttel sikerült megállapodni, és szerdán folytatódnak az érdekvédőkkel a tárgyalások. A nagy többség úgy látja, hogy a munkabeszüntetésnek nincs értelme, jogosultsága, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az a szakszervezet, amelyik úgy gondolja, hogy sztrájkolni kell, "mert szörnyű dolgok történnek".
Hoffmann Rózsa szerint ha egy ellenzéki politikus ilyen nyíltan beáll a sztrájkot hirdető szakszervezet mellé, és annak elnöke rendszeresen megjelenik olyan ellenzéki megmozdulásokon, amelyek kimondott végső célja, hogy a kormány megbuktassák, akkor ez önmagáért beszél.
Az államtitkárnak tanáremberként is az az álláspontja, hogy az oktatás világában a sztrájk nem helyes út, hiszen az oktatás alapvetően a gyerekekért van. Kiemelte: az elindított változások a gyerekek érdekét és a pedagógusok felemelését szolgálják. Megjegyezte: jogkövető állampolgárként, politikusként nem vonja kétségbe a szakszervezeteknek azt a jogát, hogy szabályozott keretek között sztrájkoljanak.
Osztolykán Ágnes kedden arról beszélt, hogy az LMP véleménye szerint a pedagógusoknak nyomást kell gyakorolniuk az államra és a kormányra. A független képviselő azt mondta, látható, hogy a hatalmon lévők csak az erőből értenek, ezért a tanároknak sztrájkolniuk kell, ha el akarják érni a jogos követeléseiket.
A PDSZ korábban gördülő sztrájkot hirdetett ezzel a héttel kezdődően, de a munkabeszüntetés megkezdését a múlt héten felfüggesztették, és munkaügyi bírósághoz fordultak, hogy az mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetőek az elégséges szolgáltatás biztosítására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
