A köznevelésért felelős államtitkár szerint az oktatásban nem helyes út a sztrájk, az pedig "önmagáért beszél", hogy...
A köznevelésért felelős államtitkár szerint az oktatásban nem helyes út a sztrájk, az pedig "önmagáért beszél", hogy a sztrájkot szervező szakszervezet vezetője rendszeresen részt vesz ellenzéki megmozdulásokon. Hoffmann Rózsa ezt az LMP-hez tartozó Osztolykán Ágnes parlamenti képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatójára reagálva mondta.
Felidézte, hogy a hat szakszervezet közül öttel sikerült megállapodni, és szerdán folytatódnak az érdekvédőkkel a tárgyalások. A nagy többség úgy látja, hogy a munkabeszüntetésnek nincs értelme, jogosultsága, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az a szakszervezet, amelyik úgy gondolja, hogy sztrájkolni kell, "mert szörnyű dolgok történnek".
Hoffmann Rózsa szerint ha egy ellenzéki politikus ilyen nyíltan beáll a sztrájkot hirdető szakszervezet mellé, és annak elnöke rendszeresen megjelenik olyan ellenzéki megmozdulásokon, amelyek kimondott végső célja, hogy a kormány megbuktassák, akkor ez önmagáért beszél.
Az államtitkárnak tanáremberként is az az álláspontja, hogy az oktatás világában a sztrájk nem helyes út, hiszen az oktatás alapvetően a gyerekekért van. Kiemelte: az elindított változások a gyerekek érdekét és a pedagógusok felemelését szolgálják. Megjegyezte: jogkövető állampolgárként, politikusként nem vonja kétségbe a szakszervezeteknek azt a jogát, hogy szabályozott keretek között sztrájkoljanak.
Osztolykán Ágnes kedden arról beszélt, hogy az LMP véleménye szerint a pedagógusoknak nyomást kell gyakorolniuk az államra és a kormányra. A független képviselő azt mondta, látható, hogy a hatalmon lévők csak az erőből értenek, ezért a tanároknak sztrájkolniuk kell, ha el akarják érni a jogos követeléseiket.
A PDSZ korábban gördülő sztrájkot hirdetett ezzel a héttel kezdődően, de a munkabeszüntetés megkezdését a múlt héten felfüggesztették, és munkaügyi bírósághoz fordultak, hogy az mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetőek az elégséges szolgáltatás biztosítására.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
