Balog: átlagosan 34 százalékkal emelkedik a tanárok bére szeptembertől

A pedagógusok alapilletménye 2013.

  • MTI
MTI Fotó: Czimbal Gyula

A pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal nő, s ezt követően további négy éven keresztül évenként minimum 5 százalékos, de a minősítés és a szolgálatban eltöltött évek arányában akár évi 10 százalékos béremeléssel is számolhatnak a pedagógusok, azaz 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés. Ez 150 ezer tanárt érint - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tatabányai Árpád Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón.

Ez a pedagógus életpályában rögzített rendszer szerint azt jelenti, hogy a teljes életpályában foglalt béremelésnek idén a 60 százalékát, a következő négy évben pedig évenként további 10 százalékát kapják meg a pedagógusok. A múlt héten jelzett 50 százalékos szeptemberi növekedéshez képest tehát nagyobb összeggel emelkedik már idén szeptemberben a pedagógusok bére.

Az új rendszer igazságosabb, mert megszűnnek a korábban jellemző kirívó eltérések a bérekben, amelyek sokszor nem a pedagógus valódi munkája alapján differenciálódtak, hanem az alapján, hogy az önkormányzatnak milyen anyagi lehetőségei voltak - mondta Balog. A korábban a köznevelési törvényben meghatározott körön kívül az életpálya rendszerét a kormány kiterjeszti minden pedagógus munkakörben dolgozóra, beleértve az óvodapedagógusokat, iskolapedagógusokat, a szakszolgálatban dolgozókat (pl. logopédus, gyógytestnevelő) és szakmai szolgáltatásban dolgozókat is.

A miniszter szerint az új rendszer jobb munkaidő-kihasználtsághoz, magasabb teljesítményhez magasabb bért társít, megszűnnek a kiszámíthatatlan túlórák, a munkáltatói döntésen alapuló ad hoc jellegű, olykor igazságtalan kifizetések vagy ki nem fizetések. A pedagógustársaikhoz képest aránytalanul magas fizetést kapott, csupán mintegy 1 százaléknak nem növekszik a fizetése. Minden gyerek egyenlő eséllyel indul az iskolarendszerben, a továbbtanulása nem függ a pedagógus megbecsülésétől.

Balog szerint az új rendszer kiszámíthatóbb, mert minden pedagógus tudja, hogy milyen bérre számíthat munkájáért, megszűnik az egyenlőtlenség. A pedagógusok minősítésével a szülő garanciát kap arra, hogy a gyereke megfelelő minőségű oktatást kap. A szakmai munka azonos megítélésen alapul, s minden pedagógus időben megkapja az őt megillető bért, nem függ többé az önkormányzat anyagi helyzetétől, hiszen a Klebelsberg-rendszer felállítása előtt több esetben előfordult, hogy hetekig, hónapokig nem érkezett meg a pedagógusok fizetése.

A tárcavezető elmondta: az új rendszer minőségi változást hoz, mert új minősítési rendszer áll fel, amely rámutat a pedagógus munkájának erős és gyenge oldalaira. A teljesítményen alapuló bér ismeretében a pedagógus motiváltabbá válik, ami magasabb színvonalú oktatást biztosít. Az új program erősíti a pedagógusok hivatástudatát és a társadalmi megbecsülést, amely szintén hozzájárul a sikeres oktatáshoz, s azonos színvonalú oktatást kap minden diák az ország bármely pontján. A béremelésről és az életpályamodellről itt olvashattok részletesen.

A pedagógustársadalom is strukturálódni fog: az új elemként megjelenő mesterpedagógus fokozat nagyobb megbecsültséggel és szakmai elismertséggel jár, folyamatosan fejlődő, képzett tanárokat kapnak a diákok. A Klebelsberg-ösztöndíj 2013. szeptemberi bevezetésével a tanárképzésben részt vevő diákok ösztöndíjat kapnak, ez által ismét népszerűbbek lesznek a tanárszakok, a létrejövő Nemzeti Pedagógus Kar pedig hozzájárul a magas színvonalú munkavégzéshez és a teljesítmény elismeréséhez - mondta a miniszter. Az új, osztatlan tanárképzésről itt, a kötelező tagságú Nemzeti Pedagógus Karról pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.