Ért hozzá, de csöndben maradt - így jellemezte az új köznevelési államtitkárt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, aki a pedagógusok béren kívüli juttatásairól és a Klik átalakításáról is beszélt a Magyar Nemzetnek.
Válaszolt is, meg nem is Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy a tanárok béren kívüli juttatására még az idén legyen pénz. „A pedagógusok tavaly kapták az első nagyon jelentős, átlagosan 34 százalékos fizetésemelést. Ezt követően eltelt négy hónap, amikor a minimálbér-emelés kapcsán újabb kiegészítés történt, és minden minimálbér-emelésnél a továbbiakban is lesz a törvény alapján. Most ősszel, a következő tanév kezdetén ismét emeljük a fizetésüket. Kijelenthetem tehát, hogy a köznevelésben dolgozók anyagi biztonsága sokkal jobb, mint ezelőtt, és minden évben csak tovább fog javulni. A munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet nyilván ennek függvényében is tárgyal” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A miniszter arra a felvetésre, hogy az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit az elmúlt években soha nem szólalt fel oktatási kérdésekben, azt mondta, „volt neki éppen elég dolga kormánymegbízottként”. „Szerintem jól állna az ország az oktatásügy megítélésében, ha csak azok nyilatkoznának, akik értenek hozzá, akik meg nem, azok csöndben maradnának. Czunyiné Bertalan Judit a harmadik típus: ért hozzá és csöndben maradt” – magyarázta.
A várható köznevelési átalakításokról azt mondta, az egyik fő feladatuk, hogy világosan meghatározzák a munkáltatói jogokat, de szabadabban kellene kezelni az iskolában töltött időt is, „emellett szeretnénk az országos központ és a helyi, járási szint közti lépcsőfokot, a megyei szintet erősebb jogosítványokkal ellátni a megalapozott döntések és intézkedések gyorsítása céljából is. Gondolkodunk egyébként azon is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szakmai és igazgatási feladatait nem kellene-e kicsit jobban szétválasztani egymástól, és utóbbiakat a kormányhivatalokhoz közelíteni”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
