A litvániai lengyel kisebbség több ezer tagja tüntetett szombaton Vilniusban a balti állam új oktatási törvénye ellen...
A litvániai lengyel kisebbség több ezer tagja tüntetett szombaton Vilniusban a balti állam új oktatási törvénye ellen, a megmozduláshoz más nemzeti kisebbségek tagjai is csatlakoztak.
Míg a rendőrség 3500 résztvevőről számolt be, addig a szervezők hétezerben adták meg az utcára vonult tiltakozók számát. Incidens nem történt a tüntetés ideje alatt.
A demonstrációt a tavaly elfogadott új litván oktatási törvény parlamenti jóváhagyásának évfordulójára időzítették. A jogszabály erősíti a litván nyelv szerepét a nemzetiségi iskolák tanrendjében. Ennek értelmében tavaly szeptember - az idei tanév kezdete - óta a korábbinál több tantárgyat kell litván nyelven oktatni. Ezen kívül az ország összes diákjának - a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak is - egységes követelmények szerint kell érettségi vizsgát tennie litván nyelvből.
A Litvánia lakosságának mintegy 7 százalékát kitevő lengyel kisebbség képviselői diszkriminatívnak és a lengyel tanulók szempontjából hátrányosnak találják az új jogszabályt. Ez utóbbi feszültséget okozott a litván és a lengyel kormány viszonyában. A szombati megmozduláson több tucat Lengyelországból érkezett személy is részt vett.
A vilniusi kormány azzal érvel az új oktatási törvény mellett, hogy az elősegíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok "felzárkózását" a többségi társadalomhoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
