Az új oktatási törvény ellen tüntettek Litvániában

A litvániai lengyel kisebbség több ezer tagja tüntetett szombaton Vilniusban a balti állam új oktatási törvénye ellen...

  • MTI

A litvániai lengyel kisebbség több ezer tagja tüntetett szombaton Vilniusban a balti állam új oktatási törvénye ellen, a megmozduláshoz más nemzeti kisebbségek tagjai is csatlakoztak.

Míg a rendőrség 3500 résztvevőről számolt be, addig a szervezők hétezerben adták meg az utcára vonult tiltakozók számát. Incidens nem történt a tüntetés ideje alatt.

A demonstrációt a tavaly elfogadott új litván oktatási törvény parlamenti jóváhagyásának évfordulójára időzítették. A jogszabály erősíti a litván nyelv szerepét a nemzetiségi iskolák tanrendjében. Ennek értelmében tavaly szeptember - az idei tanév kezdete - óta a korábbinál több tantárgyat kell litván nyelven oktatni. Ezen kívül az ország összes diákjának - a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak is - egységes követelmények szerint kell érettségi vizsgát tennie litván nyelvből.

A Litvánia lakosságának mintegy 7 százalékát kitevő lengyel kisebbség  képviselői diszkriminatívnak és a lengyel tanulók szempontjából hátrányosnak találják az új jogszabályt. Ez utóbbi feszültséget okozott a litván és a lengyel kormány viszonyában. A szombati megmozduláson több tucat Lengyelországból érkezett személy is részt vett.

A vilniusi kormány azzal érvel az új oktatási törvény mellett, hogy az elősegíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok "felzárkózását" a többségi társadalomhoz.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna