Az esztergomi önkormányzat által fenntartott általános iskolák is állami kézbe kerülhetnek január 1-jétől, ha az...
Az esztergomi önkormányzat által fenntartott általános iskolák is állami kézbe kerülhetnek január 1-jétől, ha az Országgyűlés elfogadja a parlament önkormányzati bizottságának erre vonatkozó módosító indítványát.
A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit a napokban terjesztette a Ház elé nyolc esztergomi intézmény - köztük középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - állami átvételéről szóló javaslatát.
A parlament önkormányzati bizottsága ezt a sort egészítené ki a város által fenntartott alapfokú közoktatási intézményekkel: három általános iskolával, valamint egy alapfokú zene- és művészeti iskolával.
A módosítás azt is rögzítené, hogy a polgármesteri hivataltól átkerülő köztisztviselők jogviszonya megszűnik az államosítás időpontjában, ha az átvevő munkáltató nem járul hozzá a foglalkoztatásukhoz. Erről a tisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell, és őt végkielégítés illeti meg.
Ezt a szabályt érvényesítené a szakbizottság a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló, a közelmúltban elfogadott törvényben a megyei közgyűlés hivatalából, illetve a gazdasági ellátószervezetekből átkerülő köztisztviselők és közalkalmazottak esetében is.
A kormánypárti politikusok eredetileg azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy az önkormányzat nem rendelkezik megfelelő forrással azok működtetéséhez. A kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit - írták.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
