Minden középiskolásnak kötelező az érettségiig 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, többen a menekülteknek segítettek.
A diákoknak 2013-ban írta elő a kormány Hoffmann Rózsa javaslatára, hogy az érettségi előtt kötelező legalább 50 óra igazolt önkéntes munkát végeznie, különben nem mehetnek vizsgára. A fiatalok többnyire idősek otthonában, állatmenhelyeken, környezetvédő szervezeteknél végeznek munkákat, de ezernyi lehetőségük van, hogy megszerezzék az igazolásokat az 50 órányi szolgálatról.
A Menedék Egyesület segíti a kormánnyal és a belügyi szervekkel egyeztetve a menekültek ellátását, integrációját, valamint számos olyan feladatkört is ellát, amire az államnak nincsen kapacitása - többek között az arra rászorulók terápiás segítését, oktatását. Az egyesület is lehetőséget biztosít középiskolások számára, hogy náluk végezzék el a kötelező közösségi szolgálatot.
Tájékoztatásuk szerint az elmúlt egy évben 6-8 diák teljesített nálunk közösségi szolgálatot. Voltak, akik menekült gyerekeket korrepetáltak, voltak akik közösségi
foglalkozásokban segítettek. Mindegyikük hozzáállásával elégedettek voltak az egyesületnél. A diákok így a menekülteket segítve teljesíthették a kötelező kört az állam felé, amely - kénytelen volt - ezt elfogadta, bár a napi kommunikációból egyértelműen kiderül, hogy nem szeretnének több menekültügyi ellátás alatt álló személyt az országban tudni.| Közhangulat és a diákok |
A napjainkat meghatározó kampányhangulatban joggal merülhet fel a kérdés, hogy a menekültválság és az arról szóló kommunikáció milyen hatással van a fiatal korosztályra. A Tanítanék Mozgalom úgy dönött, hogy az oktatás kérdésén túl - Alföldi Róbert felhívásához csatlakozva - utcára vonul a kvótanépszavazás kapcsán, hogy felhívják a figyelmet a gyűlöletkampány gyerekekre gyakorolt - szerintük káros - hatására. Másik fronton fiatal kormánypárti politikusok a hallgatókra koncentrálva tettek hatáskeltő javaslatot: több szakon tegyék kötelezővé a biztonsági alapismeretek oktatását, gondolva egy esetleges terrortámadásra. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
