Minden középiskolásnak kötelező az érettségiig 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, többen a menekülteknek segítettek.
A diákoknak 2013-ban írta elő a kormány Hoffmann Rózsa javaslatára, hogy az érettségi előtt kötelező legalább 50 óra igazolt önkéntes munkát végeznie, különben nem mehetnek vizsgára. A fiatalok többnyire idősek otthonában, állatmenhelyeken, környezetvédő szervezeteknél végeznek munkákat, de ezernyi lehetőségük van, hogy megszerezzék az igazolásokat az 50 órányi szolgálatról.
A Menedék Egyesület segíti a kormánnyal és a belügyi szervekkel egyeztetve a menekültek ellátását, integrációját, valamint számos olyan feladatkört is ellát, amire az államnak nincsen kapacitása - többek között az arra rászorulók terápiás segítését, oktatását. Az egyesület is lehetőséget biztosít középiskolások számára, hogy náluk végezzék el a kötelező közösségi szolgálatot.
Tájékoztatásuk szerint az elmúlt egy évben 6-8 diák teljesített nálunk közösségi szolgálatot. Voltak, akik menekült gyerekeket korrepetáltak, voltak akik közösségi
foglalkozásokban segítettek. Mindegyikük hozzáállásával elégedettek voltak az egyesületnél. A diákok így a menekülteket segítve teljesíthették a kötelező kört az állam felé, amely - kénytelen volt - ezt elfogadta, bár a napi kommunikációból egyértelműen kiderül, hogy nem szeretnének több menekültügyi ellátás alatt álló személyt az országban tudni.| Közhangulat és a diákok |
A napjainkat meghatározó kampányhangulatban joggal merülhet fel a kérdés, hogy a menekültválság és az arról szóló kommunikáció milyen hatással van a fiatal korosztályra. A Tanítanék Mozgalom úgy dönött, hogy az oktatás kérdésén túl - Alföldi Róbert felhívásához csatlakozva - utcára vonul a kvótanépszavazás kapcsán, hogy felhívják a figyelmet a gyűlöletkampány gyerekekre gyakorolt - szerintük káros - hatására. Másik fronton fiatal kormánypárti politikusok a hallgatókra koncentrálva tettek hatáskeltő javaslatot: több szakon tegyék kötelezővé a biztonsági alapismeretek oktatását, gondolva egy esetleges terrortámadásra. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
