"A kormány most szembesült azzal, amit mi hónapok óta ismételgetünk, hogy ezt a hatalmas iskolahálózatot nem lehet...
"A kormány most szembesült azzal, amit mi hónapok óta ismételgetünk, hogy ezt a hatalmas iskolahálózatot nem lehet központilag működtetni, és hogy a kormányhivatalok nem kaphatnak egyszerre engedélyező és ellenőrző szerepet" - így reagált Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arra a Népszabadság-információra, mely szerint a kormányban elvi döntés született arról, hogy nem a megalakuló járási kormányhivatalokhoz, hanem az erőforrás-minisztériumhoz kerülnek a 2013 januárjától államosított iskolákkal kapcsolatos oktatásirányítási feladatok.
A lap szerint arról még nincs konkrét információ, hogy az oktatásirányítást milyen keretek között végezné a tárca, de van olyan elképzelés, hogy egy közel 170 oktatási egységet magában foglaló országos, járási szintű hálózatot hoznak létre - ehhez azonban oktatáspolitikusok becslése szerint körülbelül 200-300 milliárd forintos forrásra lesz szükség.
Magyarországon összesen 4169 általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola és gimnázium működik, összesen 5923 épületben, több mint 160 ezer pedagógussal - Galló Istvánné szerint egyelőre semmit nem tudnak arról, milyen infrastuktúrával, milyen apparátussal tudná irányítani ezt a hatalmas rendszert az erőforrás-minisztérium. "Ennyi pedagógusnak a központi bérszámfejtése szinte lehetetlen feladat, és akkor még a nem oktató munkát végző iskolai alkalmazottakról és a szakoktatókról nem is beszéltünk" - mondta az eduline-nak.
A szakszervezeti vezető szerint nem csak emiatt áll tanácstalanul a kormány az intézmények államosítása előtt: sok iskola nyert európai uniós pályázatokon, ezeknek azonban szigorú feltételei voltak, ahhoz, hogy az elnyert pénzt ne kelljen visszafizetni, az intézményeknek évekig működniük kell, fenntartóváltás nélkül. "Az már most látszik, hogy nem lesz problémamentes az átadás-átvétel. A megyei iskolák fenntartóváltása sokkal egyszerűbb feladat volt, hiszen az megyénként csak pár intézményt érintett" - tette hozzá.
A PSZ elnöke március 14-én és 15-én egy New York-i oktatási konferencián vett részt, az ott elhangzottak - fogalmazott - egyértelművé tették, hogy az oktatás központosítása szembemegy a világban tapasztalható tendenciákkal. "A fejlett országokban az oktatás állami irányítói figyelembe veszik a helyi közösségek igényeit, autonómiát biztosítanak a pedagógusoknak, az iskolák többsége helyi program alapján működik, ennek kidolgozása a tanárok és az igazgatók felelőssége. Központosításról nem is beszéltek, mert olyan nincs náluk" - mondta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
