Alig kezdődött el az iskola, sok elsős már most stresszel az elvárások és a rengeteg tananyag miatt. Lehetne rá megoldást találni, de a magyar oktatási rendszer nem elég felkészült.
Az első osztályba járó diákok még inkább óvodások, mintsem a zsúfolt tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Az új szabályozások szerint mégis 5-6 órájuk van, délután pedig 4-ig mindenképp benn kell maradniuk az iskolákban.
A hvg.hu-nak nyilatkozó szülők azt mondták, a gyerekeik már most leterheltek, űzött vadnak érzik magukat a suliban. A szünetekben ugyanis nincs idejük játszani, mert vagy a testnevelésórára öltöznek át, vagy egyik teremből rohannak a másikba, az ebédet is gyakran két óra között kell elfogyasztaniuk.
A lassabban haladó tanulókra gyakran nem jut elég idő és türelmük sincs sokszor a tanároknak, így a diákok elkönyvelik magukat butának vagy rossz olvasóknak és nem lesz kedvük iskolába járni.
Az egyik szülő arról számolt be, hogy elsős kisfiának már most beírták a fekete pontot hisztizés miatt. A tanár csak azt nem értette meg, hogy a gyerek elfáradt. Az elsősök alig egy-két hónapja még ovisok voltak és játszhattak, és nem tudnak egy hét alatt felnőni és iskolásokká válni.
Vekerdy Tamás azt mondja, a szülők legyenek cinkosai a gyerekeknek: ha kell, csinálják meg helyettük a házit vagy igazolják annak hiányát. Ettől nem lesz buta vagy lusta a gyerek, csak nem fog már az első osztályban stresszben élni. A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
