Alig kezdődött el az iskola, sok elsős már most stresszel az elvárások és a rengeteg tananyag miatt. Lehetne rá megoldást találni, de a magyar oktatási rendszer nem elég felkészült.
Az első osztályba járó diákok még inkább óvodások, mintsem a zsúfolt tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Az új szabályozások szerint mégis 5-6 órájuk van, délután pedig 4-ig mindenképp benn kell maradniuk az iskolákban.
A hvg.hu-nak nyilatkozó szülők azt mondták, a gyerekeik már most leterheltek, űzött vadnak érzik magukat a suliban. A szünetekben ugyanis nincs idejük játszani, mert vagy a testnevelésórára öltöznek át, vagy egyik teremből rohannak a másikba, az ebédet is gyakran két óra között kell elfogyasztaniuk.
A lassabban haladó tanulókra gyakran nem jut elég idő és türelmük sincs sokszor a tanároknak, így a diákok elkönyvelik magukat butának vagy rossz olvasóknak és nem lesz kedvük iskolába járni.
Az egyik szülő arról számolt be, hogy elsős kisfiának már most beírták a fekete pontot hisztizés miatt. A tanár csak azt nem értette meg, hogy a gyerek elfáradt. Az elsősök alig egy-két hónapja még ovisok voltak és játszhattak, és nem tudnak egy hét alatt felnőni és iskolásokká válni.
Vekerdy Tamás azt mondja, a szülők legyenek cinkosai a gyerekeknek: ha kell, csinálják meg helyettük a házit vagy igazolják annak hiányát. Ettől nem lesz buta vagy lusta a gyerek, csak nem fog már az első osztályban stresszben élni. A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
