A Nemzeti Tehetség Program keretében hétfőn adtak át első alkalommal egyéni ösztöndíjakat Budapesten, az első körben hatvan fiatal részesült a támogatásban.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, a programot öt évvel ezelőtt indították, eddig csak civil szervezetek, állami tehetséggondozó intézmények pályázhattak, ettől az évtől azonban egyén ösztöndíjakat is átadnak. E célra az idén a 2,8 milliárd forintos keretösszegből 260 milliót szánnak.
Hozzátette, az első körben hatvan fiatal részesült a támogatásban, de az egyéni ösztöndíjakra a forrás kimerüléséig folyamatosan lehet pályázni.
A sport, a tudomány, illetve a művészet terén tehetséges fiatalok vagy egyszeri - 100 ezer és 1,5 millió forint közötti - támogatásban részesültek, vagy pedig 10 hónapra szóló ösztöndíjat kaptak, amelynek összege havi 10 ezertől 150 ezer forintig terjed - mondta az államtitkár.
| Ezeket is nézd meg |
Több tízezer forintot bukhattok, ha ezeket a határidőket elfelejtitek Itt a lista: ilyen ösztöndíjakat kapnak az elsőéves egyetemisták |
Novák Katalin kiemelte, azoknak szeretnének az ösztöndíj formájában segítséget nyújtani, akikben megvan a szorgalom, az elszántság és a kitartás, ám egy "kis plusz" anyagi támogatás hiányzott még nekik.
Úgy fogalmazott, a tehetség lehetőség a boldogulásra, a sikerre és a kiemelkedésre. Az ösztöndíjasoknak ezért azt tanácsolta, tekintsék a tehetségüket lehetőségnek, amely ugyan felelősséggel jár, de ezzel együtt örömforrás és élvezet is.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
