Újabb demonstráció lesz a kormány oktatáspolitikája ellen, miközben a diákok már holnap rendkívüli fórumon beszélik meg, hogyan kéne nyomást gyakorolniuk a döntéshozókra.
Lehetett sejteni, hogy az érettségi után, a tanév végére még szerveznek a tiltakozó tanárok egy akciót, így nagy meglepetést nem okozott a Tanítanék tegnapi bejelentése arról, hogy június 11-én szombaton ismét nagyszabású demonstrációt tartanak.
Az okot egyrészt az adja, hogy nem nagyon látszik megvalósulni a követelések többsége, de a mozgalom közleménye szerint az utóbbi hetekben meghozott döntések és kiszivárgott tervezetek is hatottak a szervezőkre.
Mint írják: „Egy héttel ezelőtt a szakképzési rendszer szétverésére hívtuk fel a figyelmet. Szakmai szervezetek, szakszevezetek, iskolák küldték el a Civil Közoktatási Platform tiltakozását. És mi volt rá a válasz? A Nemzetgazdasági Minisztérium felháborító és valótlan állításokkal próbálta "megcáfolni" a szakma állításait. Nem sikerült nekik. Nincs olyan állításuk, amivel ne lehetne, és amivel nem fogunk szembeszállni. Mindeközben megkezdődött az alapítványi szakképzők ellehetetlenítése és kényszerállamosítása, a kéttannyelvű képzés ellehetetlenítése, a totális államosítás előkészítése.”
A helyszínválasztás ezúttal elég szokatlanra sikerült, a Várkert Bazárnál gyűlnek össze az elégedetlen tanárok.
Közben a Független Diákparlament most szombaton Rendkívüli Országos Diákfórumot tart, ahol a Tanítanék közleménye által is említett témák lesznek napirenden.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
