Százötvenegymillió forintos program indult azzal a céllal, hogy minél több roma lány folytassa a tanulmányait a nyolc általános iskolai osztály elvégzése után is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára az M1 péntek reggeli műsorában.
Langerné Victor Katalin elmondta, jelenleg a roma nők mindössze 20 százaléka dolgozik. Ez azért van így, mert általában hamar családot alapítanak, amikor azonban a gyerekek felnőnek, a nők végzettség híján nem tudnak elhelyezkedni.
Bár a felnőttoktatásba való bevonásukra is vannak programok, jobb a megelőzés: meg kell győzni őket arról, hogy a jövőjüket az garantálja, ha megfelelő tudást szereznek - mondta. A 26 nyertes pályázó, egyház, szociális szolgáltató, civil szervezet ebben segít - tette hozzá.
A hazai iskolákban komoly gond a szegregáció is. Erre az MTA is figyelmeztet. A kormány ugyanakkor nem tesz a jelenség ellen, erről bővebben itt írtunk.
A pályázat feltétele volt, hogy a szervezetnek legyen kiépített jó kapcsolata az adott település közösségével, másrészt tapasztalata abban, hogy miként lehet bevonni egy ilyen programba a roma lányokat, hogyan lehet meggyőzni ennek hasznáról a családokat.
Míg a többségi társadalom 16-24 éves fiataljainak 11 százaléka hagyja ott az iskolát, a romák körében - fiúk és lányok együtt - ez 38 százalék - mondta a helyettes államtitkár. Pedig ezek a lányok nagyon vágynak a biztos jövőre, ezért "akkor kell nekik segíteni, amikor még álmaik vannak" - hangsúlyozta.
A cigányok láthatatlanok a hazai tankönyvekben - ez egy konferencián hangzott el, amiről itt írtunk.
A kiszolgáltatottságot kell megelőzni ezzel a programmal, mert aki magára marad a nyolc általános iskolai osztály elvégzése után, az könnyen a prostitúció áldozatává válhat - tette hozzá. A 13-15 éves lányokat napi szinten mentor is segíti - a legtöbbjük nő -, elsősorban a tanulásban, de lelki támogatást is nyújtanak nekik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
