Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Langerné Victor Katalin elmondta, jelenleg a roma nők mindössze 20 százaléka dolgozik. Ez azért van így, mert általában hamar családot alapítanak, amikor azonban a gyerekek felnőnek, a nők végzettség híján nem tudnak elhelyezkedni.
Bár a felnőttoktatásba való bevonásukra is vannak programok, jobb a megelőzés: meg kell győzni őket arról, hogy a jövőjüket az garantálja, ha megfelelő tudást szereznek - mondta. A 26 nyertes pályázó, egyház, szociális szolgáltató, civil szervezet ebben segít - tette hozzá.
A hazai iskolákban komoly gond a szegregáció is. Erre az MTA is figyelmeztet. A kormány ugyanakkor nem tesz a jelenség ellen, erről bővebben itt írtunk.
A pályázat feltétele volt, hogy a szervezetnek legyen kiépített jó kapcsolata az adott település közösségével, másrészt tapasztalata abban, hogy miként lehet bevonni egy ilyen programba a roma lányokat, hogyan lehet meggyőzni ennek hasznáról a családokat.
Míg a többségi társadalom 16-24 éves fiataljainak 11 százaléka hagyja ott az iskolát, a romák körében - fiúk és lányok együtt - ez 38 százalék - mondta a helyettes államtitkár. Pedig ezek a lányok nagyon vágynak a biztos jövőre, ezért "akkor kell nekik segíteni, amikor még álmaik vannak" - hangsúlyozta.
A cigányok láthatatlanok a hazai tankönyvekben - ez egy konferencián hangzott el, amiről itt írtunk.
A kiszolgáltatottságot kell megelőzni ezzel a programmal, mert aki magára marad a nyolc általános iskolai osztály elvégzése után, az könnyen a prostitúció áldozatává válhat - tette hozzá. A 13-15 éves lányokat napi szinten mentor is segíti - a legtöbbjük nő -, elsősorban a tanulásban, de lelki támogatást is nyújtanak nekik.
