Számít-e a középiskolai felvételin, hogy milyen jegyeket szereztetek az általános iskolában? Van-e felvételi vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most megyek középiskolába, mi számít bele a felvételi pontszámba? Van olyan iskola, ahol nem kell szóbelizni?
A középiskolai felvételin a pontszámot az általános iskolai jegyek, valamint - amennyiben az adott középiskola előírja - a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredménye alapján kell kiszámítani. Ha beszámítják az írásbelit, a felvételi pontszám legalább 50 százalékát annak az eredményéből kell kiszámolni. Szóbeli vizsgát csak abban az esetben lehet szervezni, ha a felvételit megelőző három évben több mint kétszeres volt a túljelentkezés - a szóbeli maximum a pontok 25 százalékát adhatja. A pontszámításról részletesen itt olvashattok. A központi írásbelire december 10-ig lehet jelentkezni: a középiskolai felvételi legfontosabb dátumait és az írásbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
