A nap képe: vasárnap tüntetés, újra akcióztak a diákok

Látványos akcióval készültek péntek délutánra a Hallgatói Hálózat tagjai: egy molinót feszítettek ki a Lánchídra, amellyel a vasárnap háromkor kezdődő "Közös ország, közös iskola!" - tüntetés az iskolai szegregáció ellen elnevezésű eseményt reklámozták. Ez a nap képe.

  • Eduline
Facebook - Hallgatói Hálózat

"Tiltakozzunk együtt a szegregáció törvénybe iktatása ellen, és kezdeményezzünk széleskörű társadalmi összefogást a valódi integrációért!" - írja a tüntetés Facebook-eseményében a szervező Az alkotmány nem játék mozgalom.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, ami az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt is módosítaná. A szervezők szerint a módosítás elfogadásával "a Fidesz a “társadalmi felzárkózás” leple alatt legalizálná az iskolai szegregációt, és utat nyitna a hátrányos megkülönböztetés további terjedésének". Az általános iskolai elkülönítés káros az elkülönített diákokra és az egész társadalomra nézve is - írják.

A tüntetés vasárnap délután háromkor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt kezdődik, majd a tüntetők a nyolcadik kerületi Wesley János Lelkészképző Főiskolába vonulnak, ahol körülbelül hattól közös fórumot tartanak.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.