Egy munkacsoport már vizsgálja, és akár már szeptembertől csökkenhet a diákok óraterhelése - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatási államtitkár szerdán. Palkovics szerint nem opció, hogy a mindennapos testnevelés kikerüljön a rendszerből. Sőt, a kötelező hit- és erkölcstan is marad. Így azért kisebb csoda lesz, ha sikerül mérsékelni a leterheltséget.
Két testnevelésórával és egy etikaórával lett több, a megtanítandó és számon kért tananyagmennyiség is megnövekedett, emiatt valamit tenni kell - mondta Palkovics László. Hozzátette, kérték a munkacsoportot, hogy tegyen olyan rövid távú javaslatot, amely akár már szeptembertől csökkentheti ezt a terhelést.
Kitért arra is, a mindennapos testnevelés nem járulhat hozzá ehhez negatív módon, hiszen a tornaórára nem kell készülni, és egy órányi testnevelés felüdülést jelent a gyerekeknek. Arról persze lehet beszélni, hogy mikor tartják ezeket a testnevelésórákat, de úgy érzi, nem szabad megszüntetni őket. Ha megnézik, milyen a társadalmi elfogadottsága a mindennapos testnevelésnek, akkor kiderül, hogy nagyon magas - hangsúlyozta Palkovics László.
| Kapcsolódó cikkek |
Tiltakozások jönnek sorra a következő hetekben |
Kedden a Pedagógusok Szakszervezete jelezte, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásokon felvetették: mivel nincsenek meg a feltételek a mindennapos testnevelésnek, az órák számát csökkentsék heti háromra. A mindennapos tesi olyan problémákat is okoz, mint amiről épp a napokban számoltunk be.
Az oktatási államtitkár szerint a hit- és erkölcstanóra esetében meg kell vizsgálni, hogy hozzájárul-e az eredeti cél teljesítéséhez. "De ez mindössze egyetlen órát jelent. A kérdés az, mi történik, ha fakultatívvá tesszük vagy integráljuk a történelemórába. Nem biztos, hogy ezzel csökkenni fog a gyerek terhelése" - idézi az oktatási államtitkárt az InfoRádió honlapja.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
