Újabb hosszú hétvégék jönnek: mikor lesz tanítási szünet?

Csütörtökön kezdődik a tavaszi szünet, de májusban is lesz egy négynapos hosszú hétvége, és nemsokára itt az érettségi szünet is.

  • Eduline
MTI / Füzesi Ferenc

Ötnapos tavaszi szünet lesz az általános és középiskolákban, a diákoknak április 17. és 22. között nem kell iskolába menniük - első tanítási nap április 23., szerda. Az egyetemi-főiskolai tavaszi szünetről itt olvashattok.

Nem ez lesz az egyetlen szünnap: május 1-je miatt május 1. és 4. között újabb hosszú hétvégével számolhattok, de a pénteki napot május 10-én, szombaton le kell dolgozni. A végzős középiskolások utoljára április 30-án mennek iskolába.

Az írásbeli érettségi vizsgák május 5-én kezdődnek, így a nem érettségiző középiskolásoknak még néhány nap szünet jut. Az utolsó tanítási nap június 13., péntek. A közoktatási tanév rendjéről itt találtok további információkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.